Beylerbeyi palota
Ebben a cikkben elmélyülünk a Beylerbeyi palota lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és társadalmunkra gyakorolt hatását. A Beylerbeyi palota időtlen idők óta felkeltette a fiatalok és idősek figyelmét, egész nemzedékek érdeklődését felkeltette titokzatosságával és varázsával. A történelem során a Beylerbeyi palota alapvető szerepet játszott az emberiség evolúciójában, befolyásolva hiedelmeinket, szokásainkat és életmódunkat. Ebben a cikkben a Beylerbeyi palota mélyére merülünk, elemezve annak relevanciáját a különböző kontextusokban és a mai világra gyakorolt hatását. Készüljön fel a Beylerbeyi palota minden oldalának felfedezésére, és merüljön el egy izgalmas, tudással és felfedezéssel teli utazásban!
| Beylerbeyi palota | |
 | |
| A Beylerbeyi palota a Boszporusz partján | |
| Település | Üsküdar |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1829 (fából) 1861–1865 (mai épület) |
| Építési stílus | barokk |
| Tervező | Sarkis Balyan (mai épület) |
| Építész(ek) | Balyan family |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | Abdul-Aziz |
| Elhelyezkedése | |
 Beylerbeyi palota
Pozíció Isztambul térképén
| |
 é. sz. 41° 02′ 33″, k. h. 29° 02′ 24″Koordináták: é. sz. 41° 02′ 33″, k. h. 29° 02′ 24″ | |
 | |
| Beylerbeyi palota weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beylerbeyi palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Beylerbeyi palota a török szultánok nyári rezidenciája Isztambulban, a Július 15. vértanúinak hídja lábánál, az ázsiai oldalon. Eredetileg 1829-ben II. Mahmud szultán építtette fából, ezt később 1861-ben Abdul-Aziz szultán lebontatta és Sarkis Balyannal terveztette meg a mai, barokk stílusú palotát, mely 1865-ben készült el. Bár a belső tér a hagyományos török házak elrendezését mutatja, a díszítés és a belsőépítészet terén keverednek a keleti és nyugati hatások. A kristálycsillárok, francia órák, japán, francia, kínai és török porcelánvázák mellett tökéletesen megférnek a hagyományos török szőnyegek és kilimek is.
A palotának több királyi látogatója is volt, itt szállt meg például Eugénia francia császárné, III. Napóleon felesége, útban a Szuezi-csatorna megnyitójára; de járt itt a VIII. Eduárd walesi herceg, az Egyesült Királyság későbbi uralkodója is.
Beylerbeyiben raboskodott hat évet II. Abdul-Hamid szultán, miután megfosztották a trónjától.
Jegyzetek
- ↑ Beylerbeyi Palace (angol nyelven). ottomans.org, 2002. (Hozzáférés: 2008. május 6.)
További információk
- Beylerbeyi Palace[halott link] (angolul)
