Biró Ferenc
A mai világban a Biró Ferenc továbbra is állandó érdeklődés és vita téma. Idővel jelentősége megnőtt, és a társadalom különböző szektoraira hatással volt. A személyes szinttől a szakmai szintig a Biró Ferenc olyan kulcsfontosságú pontnak bizonyult, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Hatása a világ minden szegletére kiterjedt, minden korú, kultúrájú és állapotú embert érintve. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Biró Ferenc különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan alakította és alakítja tovább a valóságunkat.
| Biró Ferenc | |
| Született | 1904. június 6. Sopron |
| Elhunyt | 2006. november 10. (102 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Moszkvai Repülési Intézet (–1935) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1949) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biró Ferenc (szül. Rákosi Ferenc, Sopron, 1904. június 6. – Budapest, 2006. november 10.) Kossuth-díjas gépészmérnök, Rákosi Mátyás öccse.
Életútja
Gimnáziumban tanult, de nem fejezte be. 1918-tól a Reiter Villamosgép-gyárban fémipari tanonc volt, majd az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása után külföldi emigrációban – Jugoszláviában, Ausztriában és Franciaországban, végül 1925-től a Szovjetunióban – élt. Jugoszláviában lakatosként dolgozott, másutt repülőgépgyárakban alkalmazták. 1935-ben a moszkvai Repülőipari Intézetben repülőgép-gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1940-ig a moszkvai Repülőipari Üzemek üzemvezetője, gépészmérnöke, majd főosztályvezetője, 1940-től főtechnológusa volt. A második világháborúban a szovjet hadsereg századosa.
1945 őszén hazatért Magyarországra, belépett a Magyar Kommunista Pártba (MKP). A Híradástechnikai Ipari Igazgatóságon dolgozott, majd 1946-ban a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. vezérigazgató-helyettese, 1947-től a Törzsgyár műszaki igazgatója, illetve 1948-tól az immár a bátyja nevét viselő Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár vezérigazgatója. 1950-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium középgépipari miniszterhelyettese, 1954 januártól első miniszterhelyettese volt. 1955 novemberében a külkereskedelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki. Az MDP nagy-budapesti pártbizottság tagja. A BME nyilvános rendes tanára, 1956-ig a gépgyártás-technológiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1949-től az MTA levelező tagja, 1960-ban törölték.
1956-tól ismét a Szovjetunióban élt, a moszkvai Szerszámgépipari Kísérleti Intézet tudományos főreferense. 1958-ban visszatérhetett Magyarországra. 1960-as években megfosztották az akadémiai és a párttagságától. 1964-ig a budapesti Április 4. Gépgyár termelési főnöke, főtechnológusa, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár főtechnológusa, tanácsadója, 1968-tól nyugdíjas. 2006. november 10-én halt meg, 102 éves korában.
Feleségét, Biró Eugéniát (Jevgenyija Katz) – aki a Csepel Autógyár első igazgatója volt – a Szovjetunióban ismerte meg.
Idézet
| „ | Rákosi elvtársnak több testvére van, de mindegyikük más nevet visel. – Miért? |
” |
| – Faludy György: Pokolbéli víg napjaim | ||
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. június 5.)
- ↑ Biró Ferenc életrajza a Névpont oldalán
- ↑ Rákosi Mátyás, a mama kedvence. 24.hu (2022. december 4.) (Hozzáférés: 2022. december 4.)
Források
- Digitális História Adatbázis
- Ki kicsoda Magyarországon? Archiválva 2011. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
