Boreális éghajlat
Mai cikkünkben a Boreális éghajlat lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig feltárjuk azokat a különböző oldalakat és szempontokat, amelyek a Boreális éghajlat-et a közönség széles spektrumának érdeklődésére számot tartó témává teszik. Elemezni fogjuk a különböző területekre gyakorolt hatását, időbeli alakulását és a jövőre nézve lehetséges következményeit. Csatlakozzon hozzánk a Boreális éghajlat felfedezése és megismerése útján, ahol megpróbáljuk megvilágítani a legfontosabb aspektusait, és elmélyülni fog a jelenkori világban betöltött jelentésében.
| Dsc Dsd | Dwc Dwd | Dfc Dfd |
A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat, itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték.
Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a szibériai Jakutszk éghajlattáblázata szemlélteti:
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,2 | 8,3 | 21,1 | 31,1 | 35,1 | 38,3 | 35,4 | 27,0 | 20,5 | 3,1 | −3,9 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −39,5 | −31,4 | −14,1 | 0,0 | 12,1 | 21,7 | 25,1 | 21,5 | 11,9 | −3,5 | −24,4 | −36,8 | −4,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −45,9 | −41,2 | −29,8 | −14,3 | −0,3 | 8,3 | 11,7 | 8,5 | 0,7 | −12,3 | −32,8 | −43,2 | −15,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −63,0 | −64,4 | −54,9 | −41,0 | −18,1 | −7,2 | −1,5 | −7,8 | −14,2 | −40,9 | −54,5 | −59,8 | −64,4 |
| Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/ | |||||||||||||
Európában szubarktikus éghajlat fordul elő Oroszország északi tájain, Észak-Svédországban és Finnország nagy részén, Ázsiában Észak- és Közép-Szibériában, Amerikában Alaszka nagy részén és Kanada középső részén. A déli félgömbön a szárazulatoknak a 60-65° szélességek hiánya miatt ez az éghajlattípus nem található meg.
Növényzet
Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a boreális flóraelemek. A Kárpát-medencében ezek igen ritkák, többségüket dealpin reliktumnak, azaz a Würm-glaciálisból visszamaradt növényfajnak tekintjük.
Kárpát-medence
A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei:
- Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica);
- tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus);
- tőzegeper (Comarum palustre);
- lápi nádtippan (Calamagrostis stricta).
Kapcsolódó cikkek
További információk
Jegyzetek
|
Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |