Manapság a Borsy Zoltán olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Borsy Zoltán olyan releváns témává vált, amely közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. A globális gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Borsy Zoltán az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Borsy Zoltán összes oldalát, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során.
| Borsy Zoltán | |
| Született | 1926. november 7. Debrecen |
| Elhunyt | 1997. február 14. (70 évesen) Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Debreceni Tudományegyetem (–1950) |
| Sírhelye | Debreceni köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borsy Zoltán (Debrecen, 1926. november 7. – Debrecen, 1997. február 14.) geográfus.
1926. december 7-én született Debrecenben. Borsy Zoltán és Szabó Margit gyermekeként. Egy Hajnalka nevű testvére született. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte és itt a debreceni református gimnáziumban is érettségizett 1945-ben. 1950-ben történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett a Debreceni Tudományegyetemen, majd a KLTE TTK-n doktorált 1958-ban. 1961-től a földrajztudományok kandidátusa, 1975-től doktora.
1950–1953 között a Debreceni Tudományegyetem, illetve a KLTE TTK Földrajzi Intézet Természeti Földrajzi Tanszék tanársegéde, egyúttal 1953–1963 között adjunktusa, 1963–tól 1976-ig egyetemi docense, egyetemi tanára 1976. július 1-től–1996. április 30-ig) és a Tanszék vezetője 1973–1991 között. 1955–1959 között az MTA–TMB önálló aspiránsa.
Természetföldrajzzal, geomorfológiával foglalkozott Az MTA által támogatott nyírségi, bodrogközi, szatmári síksági kutatások résztvevője, a pollenanalitikai kutatások egyik elindítója volt. Különösen jelentősek a szélerózió és a homokmozgás terén végzett terepi és laboratóriumi modellkísérletei, nemzetközi jelentőségűek az Alföld felszínének kialakulására és felszínfejlődésére vonatkozó vizsgálati eredményei.
Fontos eredményeket ért el az üledékképződés és a felszínformálódás jellegzetes ritmusainak, az éghajlat-változások jellegének és morfológiai következményeinek új, és időben is pontosított kimutatása az Alföld negyedidőszaki fejlődéstörténetében, valamint a Bodrogköz felszínfejlődésének új szellemű bemutatása egyfelől a nagyszámú fúrásadat segítségével alkotott geomorfológiai kép, másfelől a 14 C-adatokkal szinkronizált pollenanalízis segítségével.
1977-től 1995-ig az Acta Geographica Debrecina szerkesztője.
1972-ben Szocialista Földrajzért emlékérmet, 1985-ben Lóczy Lajos-emlékérmet, 1986-ban Bessenyei György-emlékérmet, 1993-ban Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet kapott.