A Bosznia-Hercegovina földrajza témája az évek során sok ember figyelmét felkeltette. A nyilvános színtéren való megjelenése óta a Bosznia-Hercegovina földrajza szakértők és rajongók vita, tanulmányozása és érdeklődése tárgya. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatása tagadhatatlan, és relevanciája továbbra is elmélkedésre ad okot különböző szférákban. Ebben a cikkben a Bosznia-Hercegovina földrajza különböző oldalait tárjuk fel, a történetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, azzal a céllal, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Bosznia-Hercegovina földrajza | |
é. sz. 44°, k. h. 18° | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Délkelet-Európa |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 126. |
Teljes terület | 51 129 km² |
Partvonal | 20 km |
Szárazföldi határ | 1 543 km |
Környező országok | Horvátország, Szerbia, Montenegró |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Maglić, 2386 m |
Legalacsonyabb pont | Adriai-tenger, 0 m |
Leghosszabb folyó | Száva, 945 km |
Használatban levő terület | |
Megművelhető terület | 42,2 % |
Egyéb jellemzők | |
Domborzat | hegyvidéki |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina földrajza témájú médiaállományokat. |
Bosznia-Hercegovina állam Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 51 129 négyzetkilométer, amellyel a 126. legnagyobb független ország. Szinte csak természetes határai vannak, keletről a Dinári-hegység, északról a Száva, nyugatról a Drina határolja.
956 km közös határa van Horvátországgal, északon és nyugaton. Keleten Szerbiával határos 345 km hosszan, Montenegróval délkeleten 242 km hosszan határos. Van egy apró adriai-tengeri kijárata Neumnál, amely 20 km hosszú. A Száva melletti alföldet és a Neretva völgyét kivéve az egész ország területe hegyekkel, dombokkal szabdalt. A legmagasabb pontja, a Maglić 2386 méter magas.
Bosznia-Hercegovina Boszniából és Hercegovinából áll, innen az országnév. Bosznia az ország területének körülbelül négyötödét teszi ki (mintegy 42 ezer négyzetkilométert), északon található. A fennmaradó terület Hercegovina, amely délen helyezkedik el, partközeli területei mediterrán éghajlatúak.
A középső területek hegyvidékiek, északabbra haladva a Száva-mellék (Posavina) dombokkal tagolt vidéke következik, még északabbra haladva a dombokat a Pannon-síkság váltja fel.
Hercegovina északi része szintén hegyvidéki, délre haladva a Neretva síksága váltja fel, amelynek a partvidékhez közeli területei mediterrán éghajlatúak.
A tengerparttal rendelkező országok közt az országhatár-tengerpart aránya alapján a legrövidebb tengerpartot magának mondható ország Bosznia-Hercegovina.
Az ország területének 42,8%-a erdős, 42,2%-a megművelt.
A folyók egy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a másik részük, (pl. Neretva) az Adriai-tengerbe ömlenek.
Jelenleg 12 vízerőmű működik a folyókon, mind a Száva mellékfolyóin.
Északkeleten kontinentális, délen, a part közelében a telek esősek, enyhék. A hegyvidéki területek csapadékosak, évente akár 1000–1200 litercsapadék is hullhat négyzetméterenként. Általában november a legcsapadékosabb, a legkevésbé a január.
Az ország legfontosabb bányászati termékei többek közül a szén, a vas, a bauxit, a mangán, az ólom, a cink és a réz.
Összesen 3 nemzeti parkja van:
Eddig Mostar óvárosa a Neretván átívelő Öreg híddal, és Mehmed pasa višegradi hídja került fel a világörökségi listára.
Természeti világöröksége még nincs Bosznia-Hercegovinának.
A következő helyeket jelölték a világörökségi listára: A Vjetrenicai-barlangot, Počitelj építészeti értékeit, Jajca, Blagaj, Blidinje és Stolac természeti-, illetve építészeti értékeit.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Bosnia and Herzegovina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.