Brassaï

A következő cikkben tovább kutatjuk a Brassaï-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Brassaï eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita tárgyát képezte és lenyűgözte az évek során. Mélyreható elemzéseken és kiterjedt kutatásokon keresztül megvizsgáljuk a Brassaï különböző aspektusait és hatását a politikától a populáris kultúráig a különböző területeken. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván adni a Brassaï-re és annak fontosságára a mai világban.

Brassaï
SzületettHalász Gyula
1899. szeptember 9.
Brassó,  Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1984. július 8. (84 évesen)
Èze, Alpes-Maritimes,  Franciaország
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaGilberte Brassai
SzüleiHalász Gyula
Foglalkozásafényképész
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1918–1919)
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
SírhelyeMontparnasse-i temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Brassaï témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula, (Brassó, 1899. szeptember 9.Èze, Alpes-Maritimes, Franciaország, 1984. július 8.) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassóval című mű szerzője.

Brassai eleven szem.
Henry Miller

Családja

Anyai ágon az erdélyi örmény nemesi Verzár család leszármazottja. Édesanyja Verzár Margit. Édesapja Halász Gyula, Halász Kálmán bátyja.

Brassóban születtem. Az 1899-ik év 9-ik havának 9-ik napján. Négyszeresen a 9-es számmal megjelölve.
Illyés Gyula Brassaïval készült interjújából

Id.

Élete

A Brassói Főreáliskola elvégzése (1917) után a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója; tanulmányait megszakítva, 1919-ben önként beállt a Vörös Hadseregbe s hadifogságba esett. 1919-ben Berlinbe, onnan Párizsba ment. Amikor Párizsba érkezett, még nem tudott fényképezni, az akkor már ott élő André Kertész támogatta, és vezette be a művészkörökbe. Az alig néhány évvel később kiadott fotóalbumaiban viszont már a lényegét tudta megragadni Párizsnak, úgy, ahogy erre korábban csak Toulouse-Lautrec volt képes. Gyakran fotózta az éjszakai Párizst is. A hosszú expozíciós idő megállapításához egy cigaretta (Gitanes vagy Boyard) végigégése volt a mérték.

A fotóművészet mellett képzőművészként és íróként is sikeres volt. Cikkeit, beszámolóit a Brassói Lapok, a Napkelet, a Keleti Újság és a Periszkop közölte. Regényt írt, Prévert verseit illusztrálta, grafikát, Picassóval együtt szobrokat állított ki, egy filmje (Ameddig állatok lesznek) díjat nyert a Cannes-i fesztiválon, sikert aratott franciául 12 kiadásban, magyarul Beszélgetések Picassóval címen 1968-ban megjelent könyvével. Sokoldalú egyéniség, a graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának felfedezője. Művészi pályájának alakulásáról családtagjaihoz írott francia nyelvű levelekben számolt be. 1940 előtti levelezéséből A Hét közölt válogatást (1977. aug.–nov.), majd 1980-ban a Kriterion Könyvkiadó jelentette meg a levelek gyűjteményét Előhívás cím alatt, a szerző jegyzeteivel és utószavával.

Írók Brassaïról

Brassaïba a város (Párizsszerk.) legváratlanabb helyén ütközött az ember. Arcán folyton ugyanaz a mosoly, szemében ugyanaz a vallató pillantás, ajkán folyton ugyanaz a készség a szóra, hogy az éppen akkor elkapott élményét azon frissiben átadja. Mintha folyton valamiféle őrségen lett volna, szüntelenül szimatolt, kutatott, fürkészte a távolt amögött is, akivel beszélt. Számára minden dolognak, de mindnek volt jelentősége. Soha nem bírált, ítéletet soha nem mondott a dolgokról vagy eseményekről. Egyszerűen csak számot adott arról, amit látott és hallott.
Henry Miller
Különleges valaki. Senkihez sem hasonlítható fényképész: valójában festő, szobrász, aki a szobrászat és festészet helyett a fényképészetet választotta.
François Mauriac

Film

Alakja feltűnik az 1990-ben készült Henry és June (Henry & June) amerikai filmdrámában, szerepét Artus de Penguern formálja meg. A Philip Kaufman rendezte mélyen ihletett alkotás ragyogóan idézi fel a háború előtti évek egoista hangulatát és a XX. század három kiemelkedő egyéniségét (Henry Miller, June Miller és Anaïs Nin), akiknek életét a szexuális emancipáció és az ezzel kapcsolatos élmények irodalommá formálása tölti ki.

Kötetei

  • Paul Morand: Paris de nuit. 60 photos inédites de Brassai; Arts et métiers graphiques, Paris, 1933 (Collection "Réalités")
  • Histoire de Marie; bev. Henry Miller; Les Édition du Point du Jour, Paris, 1949
  • Photographies, dessins; előszó Henry Miller; Neuf, Paris, 1952 (Editions neuf)
  • Séville en fête. Photographies; előszó Henry de Montherlant, szöveg Dominique Aubier; Delpire, Paris, 1954 (Collection neuf)
  • Graffiti de Brassaï. Textes et photos de Brassaï et deux conversations avec Picasso; Les Editions du Temps, Paris, 1960
  • Conversations avec Picasso; Gallimard, Paris, 1964
  • Photographs; bev. Lawrence Durrell; Museum of Modern Art, New York, 1968
  • Henry Miller grandeur nature; Gallimard, Paris, 1975
  • The secret Paris of the 30's; franciából angolra ford. Richard Miller; Thames and Hudson, London, 1976
  • Henry Miller grandeur nature 2. Henry Miller, rocher heureux; Gallimard, Paris, 1978
  • Les artistes de ma vie; Denoel, Paris, 1982
  • Brassaï; bev. Roger Grenier; Centre national de la photographie, Paris, 1987 (Photo poche)
  • Paris le jour Paris la nuit. Exposition organisée avec la participation de Paris Audiovisuel Musée Carnavalet du 8 novembre 1988 au 8 janvier 1989; rend. Gilberte Brassaï, közrem. Annick Barret, Françoise Reynaud, bev. Kim Sichel; Musée Carnavalet, Paris, 1988
  • Marcel Proust sous l'emprise de la photographie. 16 photogr. de l'auteur; Gallimard, Paris, 1997
  • Letters to my parents; angolra ford. Laki Péter, Kántor Barna; University of Chicago Press, Chicago–London, 1998
  • Brassaï; rend. d'Alain Sayag, d'Annick Lionel-Marie, szöveg Jean-Jacques Aillagon et al; Centre Pompidou–Seuil, Paris, 2000 (L'oeuvre photographique)

Magyarul

  • Beszélgetések Picassóval; ford., jegyz. Réz Ádám, bev. Illyés Gyula; Corvina, Bp., 1968
  • Előhívás. Levelek 1920–1940; közread. Halász Kálmán, vál., jegyz. és utószó Horváth Andor; Kriterion, Bukarest, 1980

Jegyzetek

  1. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  2. 7284
  3. Verzár család
  4. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  5. A la lueur d'une Gitane
  6. Henry és June a port.hu-n. . (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Beszélgetések Picassoval témában.
  • Szilágyi Júlia: "Párizs szeme" – Brassai. Korunk, 1962/12.
  • Kovács János: Párizsi látogatás Brassainál. Korunk, 1968/3.
  • Méliusz József: Brassaival öttől nyolcig. Korunk, 1972/4.
  • Vörös Előd: Bálint Zoltán levelesládája. H. Gy. hét levele; inː Korunk, 1981/12.
  • Képek a Transindex magyar lapon
  • Brassaï (1899 – 1984), theredlist.com
  • Brassaï. Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum, 2000. december 7–2001. január 21.; Ludwig Múzeum, Bp., 2000
  • Kincses Károlyː Mérték. Brassai, Capa, Kertész, Munkácsi, Moholy; Magyar Fotóművészek Szövetsége–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2006 (A magyar fotográfia történetéből) (angolul is)
  • Gyulus. Brassai képek és dokumentumok; szerk. Kincses Károly; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
  • Eyewitness. Hungarian photography in the twentieth century. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi. Royal Academy of Arts, London, 30 June–2 October 2011; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; Royal Academy of Arts, London, 2011
  • La photographie hongroise. Brassaï, Capa, Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi; kurátor Baki Péter, Colin Ford, közrem. George Szirtes; 5 Continents, Milano, 2011
  • Sylvie Aubenas–Quentin Bajacː Brassaï, Paris nocturne; angolra ford. Ruth Sharman; Thames & Hudson, London, 2013
  • Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.