Breda (Hollandia)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Breda (Hollandia) témáját, és elmélyülünk annak fontosságában különböző összefüggésekben. A Breda (Hollandia) az idők során érdeklődés és vita tárgyát képezte, és hatása különböző területeken mutatkozott meg, a populáris kultúrától a tudományig és a politikáig. A történelem során a Breda (Hollandia) jelentős szerepet játszott a társadalomban, és relevanciája ma is nyilvánvaló. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Breda (Hollandia) számos aspektusát, életünkre gyakorolt ​​hatását, és azt, hogyan fejlődött az évek során.

A „Breda” lehetséges további jelentéseiről lásd: Breda (egyértelműsítő lap).
Breda
A városközpont
A városközpont
Breda címere
Breda címere		 Breda zászlaja
Breda zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományÉszak-Brabant
Irányítószám
  • 4800–4841
  • 4847
  • 4850–4854
Körzethívószám076
Testvérvárosok
Lista
Wrocław
Népesség
Teljes népesség183 456 fő (2017)
Népsűrűség1376 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3,0 m
Terület129,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 35′ 20″, k. h. 4° 46′ 33″Koordináták: é. sz. 51° 35′ 20″, k. h. 4° 46′ 33″
A Breda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Breda témájú médiaállományokat.

Breda város Hollandia déli részén, Észak-Brabant tartományban, a hasonló nevű alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, Breda község székhelye. A város neve a holland „brede Aa”, azaz „széles víz, széles folyó” kifejezés lerövidült változata. Mint erődített város, a város már régóta nagy katonai és politikai jelentőséggel bír. Breda városában mintegy 316 000 ember él.

Történelme

Legkorábbi említése lord Henry of Brunsheim (1080-1125) által történt. A település alapító okiratát 1252-ben állították ki. Miután Breda erődítési jogokat kapott, hamarosan téglafalakkal erősítették meg a város külső részeit. 1327-ben Adelheid of Gaveren Breda eladta III. János, Brabant hercegének.

Székhely

A város megszerzése az Oránia-Nassaui-ház által székhellyé tette a várost. Az Oránia-Nassaui família egyéb nemeseket is vonzott, akik palotákat építettek a város régi negyedében. A legimpozánsabb épületeket az olasz építész, Tomasso Vinicidor tervezte az első holland herceg számára és ez volt egyben az első reneszánsz stílusú építmény, amely az Alpoktól északra felépült. A 15. században a város stratégiai, gazdasági jelentősége erőteljesen megnőtt. A nagytemplom brabant stílusban épült, de gótikus jegyekkel bír. A kecses 97 méter magas tornya miatt hívják nagytemplomnak, de hivatalosan Miasszonyunk temploma a neve.

1534-ben a város 90%-át egy tűzvész pusztította el, közel 1300 ház, templom, kápolna és a városháza is odaveszett. Csak 150 ház és a főtemplom maradt meg. 1581-ben a nyolcvanéves háború alatt Bredát spanyol csapatok foglalták el Claude de Berlaymont vezetésével. Habár a város megadta magát azzal a feltétellel, hogy nem lehet kifosztani, a szélnek eresztett csapatok mégis a városon adták ki mérgüket és ezalatt több, mint 500 lakost gyilkoltak meg.

A bredai fegyverletétel, festette: Diego Velázquez.

Egy tíz hónapos ostrom után (1624-25 közt) Breda városát elfoglalták a spanyolok Ambrrogio Spaniola vezetésével, mely eseményt Diego Velázquez spanyol festő örökített meg. 1637-ben Bredát visszafoglalták Frigyes Henrik orániai herceg vezetésével, és 1648-ban véglegesen is a Holland Köztársasághoz került a Vesztfáliai-béke által.

A Stuartok elűzése

A száműzött II. Károly angol király Bredában telepedett le és a száműzetését is itt töltötte a cromwelli protektorátus ideje alatt, melyet Károly leánytestvérének, Mária orániai hercegné közelségének tudhatunk be, aki II. Vilmos, Oránia hercegének özvegye volt.

Az 1667-es bredai szerződés zárta le a második angol–holland háborút, melyben a hollandok azzal a II. Károllyal álltak szemben, aki korábban a vendégük volt. 1746 és 1778 közt ez volt a helye a bredai kongresszusnak, amely a britek és a franciák közt zajlott és lezárta az osztrák örökösödési háborút, és végül elvezetett az aacheni békéhez (1748).

II. világháború

A második világháború idején a város német megszállás alatt állt. Az 1. Lengyel Páncélos Osztály által végrehajtott kitörési manővernek köszönhetően, Maczek tábornok tervei alapján szabadult fel 1944. október 29-én. Minden évben rengeteg lengyel érkezik a városba a Felszabadulás-napi ünnepségekre, ahol egyben az elesett lengyel katonákra is emlékeznek. Egy múzeum és egy emlékmű is tiszteleg Stanislaw Maczek tábornok emléke, valamint az 1. Lengyel Páncélos Osztály előtt a város központjában. Maczek tábornok és katonáinak maradványai a közeli lengyel katonai temetőben nyugszanak.

A Bredában található börtön adott helyet az országban egyedüli börtönként annak a négy rabnak, akiket a II. világháború alatt elkövetett háborús bűneikért elítéltek Hollandiában. Ők, mint a „bredai négyes” váltak ismertté, akik a következők: Willy Paul Franz Lages, Joseph Johann Kotälla, Ferdinand Hugo aus der Fünten és Franz Fischer.

Külvárosok beolvadása

  • Ginneken (beolvadt a város területébe 1997-ben)
  • Princenhage (beolvadt a város területébe 1997-ben)
  • Prinsenbeek (lakossága~11,500) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
  • Bavel (lakossága~7,000) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
  • Teteringen (lakossága~6,500) (beolvadt a város területébe 1997-ben)
  • Ulvenhout (lakossága~4,700) (beolvadt a város területébe 1997-ben)

Közigazgatás

Breda városa 7 kerületre oszlik:

  1. Breda Centrum (Centre) Breda-Központ
  2. Breda West (West) Breda-Nyugat
  3. Breda Noord-West (Haagse Beemden) (Northwest) Breda-Északnyugat
  4. Breda Noord ( North) Breda-Észak
  5. Breda Oost (East) Breda-Kelet
  6. Breda Zuid-Oost (Southeast) Breda-Délkelet
  7. Breda Zuid (South) Breda-Dél

Topográfia

Breda 2011-es topográfiai térképe. Kattints a nagyításért."

Gazdasága

A gazdasági aktivitás főleg az iparban jelenik meg. Breda korábban jelentős élelmiszeripari város volt. A városban található vállalatok termékei Nyugat-Európa szerte ismertek. Bredában van egy cukorgyár is. A BREDA sör a vidék legismertebb terméke. Korábban Breada Hollandia legnagyobb sörgyárának adott otthont, de a belga tulajdonos 2004-ben bezáratta agyárat, ám annak bezárása nem okozott különösebb károkat a város iparában. Manapság a legfőbb gazdasági tevékenységek a kereskedelem és a pénzügyek. 2011-ben megépült a gyorsvasút összeköttetést biztosító Központi Vasútállomás, amelynek segítségével a főbb nyugat-európai városok gyorsabban elérhetőek.

Háztartások száma

Breda háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Tömegközlekedés

Bredában két vasútállomás is található , melyek remek összeköttetést biztosítanak az ország többi részével:

Főbb látnivalók

Begijnhof (Béguinage).
Chassé Színház (Chassé Theatre) Breda.
Breda kikötő

A városközpontban több régi épület is megtalálható, mint például a Beguinage, a Grote Kerk (Nagytemplom), vagy az Onze Lieve Vrouwe Kerk (Miasszonyunk temploma), melyek egyaránt szép példák a reneszánsz és a barokk művészetére.

Breda a következő múzeumoknak ad otthont:

  • Breda múzeum
  • Begijnhof Breda múzeum
  • Generaal Maczek múzeum
  • Bier Reclame múzeum
  • MOTI (Museum of the Image) (Képek Múzeuma)
  • NAC Múzeum
  • Heemkundig Museum Paulus van Daesdonck
  • Museum Oorlog & Vrede (Háború és Béke Múzeum)
  • Stichting Princenhaags Múzeum

Kultúra

Számtalan zenei eseménynek ad otthont a Chasse Színház. A Redheadday fesztivált minden év szeptemberének első hétvégéjén rendezik meg. a kétnapos fesztiválon összegyűlnek a természetesen vörös hajú emberek, de ettől eltekintve amúgy is a vörös szín dominál a fesztiválon. A helyi önkormányzat által is támogatott rendezvény több, mint 20 országból érkező vendégsereg számára nyújt szórakozást.

Sportélete

Breda focicsapata a NAC Breda, a holland élvonalban, az Eredivisie-ben játszik. A bredai A.V. Sprint sportklub a legnagyobb ilyen sportklub Hollandiában.

Híres emberek

Testvérvárosok

Breda testvérvárosai a következők:

Külső hivatkozások

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot