Breszt

	Breszt
; Breszt címere	; Breszt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Fehéroroszország
Terület	Breszti terület
Járás	Breszti járás
Jogállás	város
Alapítás éve	1019
Polgármester	Alekszander Rogacsuk
Irányítószám	224000
Körzethívószám	+375 (0)162
Testvérvárosok	Lista Orjol (1997. június 27. – ); Dorogomilovo kerület; Baienfurt; Botosán (2002. február 28. – ); Nizhny Tagil (1998. szeptember 30. – ); Kovrov (2006. augusztus 3. – ); Luck (2003. augusztus 23. – ); Siedlce (2006. október 30. – ); Terespol (2002. március 14. – ); Coevorden (2000. november 15. – ); Hsziaokan (1993. március 26. – ); Port-sur-Saône (2004. május 15. – ); Aleppó; Rjazany (2014. július 25. – ); Asztrahán (1999. május 25. – ); Ravensburg; Lublin (2002. március 14. – ); Asdód (2012. március 28. – ); Baindt; Berg; Petrozavodszk (2002. április 10. – ); Weingarten; Biała Podlaska (1991. szeptember 5. – ); Brest (2012. december 10. – ); Ludza (2007. május 18. – ); Maldon (2012. április 2. – ); Nahicseván (2012. augusztus 28. – ); Ivano-Frankivszk (2004. augusztus 24. – ); Kalinyingrád (2009. szeptember 12. – ); Novorosszijszk (2014. április 25. – ); Odessza (2004. április 10. – ); Pleven (1997. július 9. – ); Tyumeny (1999. október 11. – ); Nevsky District; Moszkva; Antalya; Batumi (2015. április 24. – ); Malgobek (2015. május 10. – ); Izsevszk (2016. február 11. – ); Pajjin (2018. július 26. – ); Szabadka (2015. október 26. – ); Mittleres Schussental GVV (1989. szeptember 20. – );
	Népesség
Teljes népesség	344 470 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	4160 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	280 m
Terület	146,12 km²
Időzóna	Kelet-európai (UTC+2); Kelet-európai nyári (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 52° 05′ 05″, k. h. 23° 39′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 05′ 05″, k. h. 23° 39′ 25″
	Breszt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Breszt témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a fehérorosz városról szól. Hasonló címmel lásd még: Brest.

Breszt (belaruszul: Брэст, ukránul: Берестя, oroszul: Брест, lengyelül: Brześć nad Bugiem, korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye. A Nyugati-Bug és a Muhavec összefolyásánál fekszik, Minszktől 355 km-re délnyugatra. Az ország 6. legnépesebb városa, 2014-ben 330 ezer lakosa volt, területe 146,12 km² Fontos közúti és vasúti határátkelőhely Lengyelország felé (Terespol), valamint egyetemi város.

Nevének eredete

Breszt neve valószínűleg a szilfa szóból származik.

Más elmélet szerint viszont a litván brasta, azaz gázló szóból ered a város neve.

Földrajza

A város a fővárostól, Minszktől 320 km-re délnyugatra található, Polézia nyugati szélén, ami egy lapos mocsaras síkság. A város nyugati részén folyik a Muhavec a Nyugati-Bugba.

Történelem

Középkorban

A város középkori szláv alapítású. Első említése 1019-ből származik (a Kijevi Rusz évkönyvében). Ekkoriban a Beresztje nevet viselte, innen ered mai elnevezése is. A 11. században a Turovi fejedelemséghez tartozott, majd 1044-ben a Kijevi Rusz része lett. A város fontos kereskedelmi csomópont volt ekkor. Itt találkoztak a Lengyelország, a Baltikum és a Fekete-tenger felé tartó utak. 1179-ben III. Kázmér lengyel király megtámadta a várost, majd 1182-ben elfoglalva, Breszt Lengyelország része lett. 1222-ben a volhíniai herceg elfoglalta a várost, de a lengyel királyok többször próbálták visszafoglalni sikertelenül. A 13. században a mongolok támadták meg Bresztet, de a károkat illetően nem maradtak fenn írásos források. Ekkoriban már állt egy kisebb erőd, de a komolyabb munkálatok Vlagyimir Vaszilkovics volhíniai herceg uralma idején, 1276-ban kezdődtek meg.

1319-ben került litván kézre, ekkoriban már Breszt-Litovszk néven ismert, és a város aranykora is erre az időszakra esett. Nem sokkal később Andrej volhíniai herceg újra megszerezte a várost, de 1341-ben ismét litván uralom alá került. Ekkor már nagyhercegség a mai Fehéroroszország teljes területét megszerezte. 1349-ben ismét lengyel terület lett, ami csak 1366-ban, egy egyesség után változott meg, amikor véglegesen litván uralom alá került. Ekkor a nagyherceg Gediminas, a belarusz nyelvet tette meg hivatalos nyelvvé.

Breszt fejlődését megtörte a teuton lovagok portyázása, betörése a városba és környékére. A 15. század elejére szükség volt valamit tenni, ezért a lengyel és litván uralkodók szövetkeztek, és 1410. július 15-én megütköztek a grünwaldi csatában. A csatát követően ismét fejlődésnek indult a város. 1446-1569 között a parlament székhelye volt a Trock Vajdaság részeként. Mengli Giráj krími kán 1500-ban megtámadta a várost, de ez az ideiglenes helyzet nem tartott sokáig, így a város fejlődését nem érintette.

1554-ben a város címert kapott, amely két folyó találkozásánál álló kőtornyot ábrázol, piros háttérrel. 1559-ben alapították Radzivil nyomdát, és 1563-ban kinyomtatták a breszti bibliát.

A Lengyel–Litván Unió részeként

1569-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1596-ban a breszti zsinaton hirdették ki a belorusz ortodox egyház csatlakozását a lengyel katolikus egyházhoz. 1620-ban Theophil konstantinápolyi pátriárka ellátogatott az unió egykori ortodox területeire, és felszólította a hívőket, hogy térjenek vissza az ősi hitre. 1648-ban Bohdan Hmelnickij felkelésével egy időben a város lakossága felkelt a lengyel uralom ellen. A felkelés elbukott, a várost felégették.

Az orosz uralom idején

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztása során került Oroszországhoz. 1802-1836 között négyszer égett le a város, egyesek szerint szándékosan gyújtották fel, hogy elűzzék a lakókat a vidékről. 1835-ben ezért elkezdték lebontani az épületeket, és három kilométerre keletre új város építésébe kezdtek. A város utcáit lekövezték, és a mai napig megtalálhatóak.

1830-ban határozták el a breszti erőd építését. 1836. június 1-jén tették le hivatalosan az erőd alapkövét. A század végén a birodalom egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett, pályaudvarát 1886-ban adták át.

Forradalmi mozgalmak a várost is elérték. 1873-ban a téglagyárban sztrájkoltak a jobb munkakörülményekért. 1905-re a forradalmi szervezetek már saját irodával rendelkeztek. Ez év január 19-én a többi orosz városhoz hasonlóan Bresztben is zavargások törtek ki, a rendőrség 74 résztvevőt letartóztatott.

Az első világháború a várost 1915-ben érte el, amikor a németek megtámadták, és a lakosságnak kelet felé kellett menekülnie. 1915. augusztus 26-án el is esett, és 1918-ig német megszállás alatt állt Breszt.

20. században

Az első világháború végén (1917. december 22. – 1918. március 3.) itt tartották a német–orosz béketárgyalásokat (breszt-litovszki béke). 1919. február 20-án a lengyelek elfoglalták Bresztet, de a következő év augusztusában a szovjetek visszafoglalták. Az 1921. március 18-án aláírt rigai békeszerződés szerint Lengyelországhoz került a város. A Lengyelországot megtámadó németek 1939. szeptember 14-én foglalták el, majd a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22-én átadták a Szovjetuniónak. Egy hónappal később szovjet típusú választást tartottak, majd a város a Belarusz SzSzK része lett. A városban eluralkodott a terror, a félelem, a nyomor. 1941-ben a német támadásnak a breszti erőd egy hónapon át (július 20-áig) állt ellen. Az erőd védőit annak elfoglalása után a németek kivégezték. 1965 óta a „Hős Erőd” címet viseli.

A város 1944 júliusában szabadult fel, azóta gyors ipari és népességi növekedésen ment keresztül (ez utóbbi máig tart), a Szovjetunió nyugati kapujaként volt Lengyelország felé. Az 1980-as években a Breszt–Moszkva autópálya (az ún. „Brezsnyevka”) megépülésével tovább nőtt a város közlekedési jelentősége.

Éghajlata

Breszt éghajlata kontinentális. Egy évben átlagosan 160 nap eső, 68 nap hó hullik. Köd 33 nap figyelhető meg, zivatar pedig 27 nap.

Breszt éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−1,2	−0,4	5,8	14,5	19,4	23,0	25,8	24,4	19,3	12,6	6,6	1,3	12,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,9	−4,9	−1,3	4,3	9,3	12,7	15,2	14,1	9,5	5,2	2,2	−1,8	5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	47	37	35	32	82	71	74	84	50	36	42	42	632
Forrás: www.weatheronline.co.uk

Népesség

Időszak	14. század vége	14. század	1825	1861	1897	1959	1970	1979	1985	1998	2004	2008	2010	2012	2014
ezer fő	kb. 2	kb. 5	kb. 11	20,9	46,6	73,6	121,6	171,0	230,0	297,0	298,3	315,0	310,8	322,1	330,1

A város lakossága nemzetiség szerint 2009-ben: belarusz – 82 %, orosz – 10,7 %, ukrán – 4 %, lengyel – 1 %, zsidó – 0,07 %

Gazdaság

Breszt Fehéroroszország elektronikai iparának egyik központja, fényforrásgyára a gépipart látja el alkatrészekkel. A Bresztgazoapparat a gázfelszerelések gyártásában, a Cvetotron vállalat pedig a mikroelektronikában tölt be fontos szerepet. A városban fejlett a textil- (szőnyegkombinát, harisnyagyár, kötszövőüzem) és az élelmiszeripar (húskombinát, tejkombinát, likőrgyár). Vasbeton szerkezetek gyártása is folyik. A város és a Breszti járás szabadkereskedelmi övezetnek számít. Két közúti határátkelőhely (Varsavszkij moszt, Kozlovicsi) és három vámterminál üzemel a városban.

2007. október 1-jén a munkanélküliség 0,96% volt. Ebben a költségvetési hiány 900 millió belarusz rubel volt.

Látnivalók

A város első számú nevezetessége az 1836–1842 között épült breszti erőd, amely ma a Nagy Honvédő Háború emlékhelye. A régi épületek nagy része elpusztult a háborúban, a fennmaradtak közül meg kell említeni a Kresztovozdvizsenszkaja-templomot (1856), a garnizon számára épült Szt. Miklós-templomot (1856–1879), a Szimeon-katedrálist (1865–1868), valamint az egykori Szt. Miklós-katedrális helyén 1904–1906-ban épült újabb templomot. A Beresztje archeológiai múzeum Breszt középkori múltját mutatja be.

A breszti erőd Holmi-kapuja a harcok nyomaival

A várostól 70 km-re északra fekszik a Białowieża-erdő, az európai síkvidéket egykor borító hatalmas kiterjedésű lombhullató és vegyes őserdő utolsó megmaradt darabja. Az erdő ad otthont az európai bölény, a kontinens legnagyobb szárazföldi állata 800 példányának, mely a legnagyobb szabadon élő állomány a világon. Az UNESCO világörökség része, bioszféra-rezervátum és Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület.