Mai cikkünkben a Burton Richter témában fogunk elmélyülni, amely téma kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki az olvasók széles körében. A Burton Richter olyan téma, amely minden korosztály és társadalmi réteg figyelmét felkeltette, jelentősége pedig túlmutat a határokon és a kultúrákon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Burton Richter különböző aspektusait, foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatásával és a jövőre vonatkozó lehetséges következményekkel. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Burton Richter olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, hogy megértsük valódi hatókörét és jelentését.
Burton Richter | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1931. március 22. New York |
Elhunyt | 2018. július 18. (87 évesen) Palo Alto |
Ismeretes mint |
|
Iskolái |
|
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Burton Richter témájú médiaállományokat. |
Burton Richter (New York-Brooklyn, 1931. március 22. – Stanford, Kalifornia, 2018. július 18.) amerikai fizikus, aki 1976-ban Nobel-díjat kapott Samuel Tinggel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.
1931. március 22-én született Brooklynban egy zsidó család gyermekeként. Szülei Abraham Richter és Fanny Pollack textilmunkások voltak. Queens Far Rockaway negyedében nőtt fel.
1948-ban a Far Rockaway High School-ban érettségizett. A Mercersburg Academy-n folytatta tanulmányait Pennsylvaniában, majd a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) szerzett főiskolai diplomát 1952-ben. 1956-ban ugyanitt szerezte meg a PhD tudományos fokozatot.
1974-ben egy nem megjósolt új részecskét fedezett fel a csoportjával, az első c (charm)-kvarkot tartalmazó részecskét, a J/ψ-részecskét. 1976-ban Nobel-díjat kapott Samuel Tinggel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.
1984 és 1999 között a Stanfordi Lineáris Gyorsítóközpont (Stanford Linear Accelerator Center – SLAC) igazgatója volt.