Carl Ludwig Willdenow
A mai világban a Carl Ludwig Willdenow egy nagyon sok szempontot felölelő téma, életünk minden területén jelen van. Akár a munkahelyen, akár társadalmi, kulturális vagy személyes szférában, a Carl Ludwig Willdenow alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Fontos megérteni a következményeit és az életünkre gyakorolt hatását, valamint a Carl Ludwig Willdenow különböző nézőpontjait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Carl Ludwig Willdenow különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan befolyásolja mindennapi életünket.
| Carl Ludwig Willdenow | |
 | |
| Született | 1765. augusztus 22. Berlin |
| Elhunyt | 1812. július 10. (46 évesen) Berlin |
| Állampolgársága | porosz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái | Luther Márton Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Ludwig Willdenow témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Carl Ludwig Willdenow (Berlin, 1765. augusztus 22. – Berlin, 1812. július 10.) német botanikus, rendszertanász, a német dendrológia egyik megalapítója. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Willd.”.
Először farmakológiát tanult, majd (Halléban) orvosi tudományokat és botanikát. 1798-ban nevezték ki a berlini orvos-sebész kollégiumban a természetrajz tanárává, majd 1806-ban a botanika professzorává – egyúttal ő lett a botanikus kert igazgatója is. 1811-ben Alexander von Humboldt ajánlásával Párizsba ment, hogy feldolgozza és rendszerezze az ottani növénytani gyűjteményt. Erről az útjáról betegen tért vissza, és a következő évben meg is halt.
Munkássága, követői
Ő mutatta ki, hogy a klíma és a vegetáció között összefüggés van. Erősen hatott a fiatal Alexander von Humboldt nézeteire.
Számos ország legjobb növénytanászaival tartott kapcsolatot, így Kitaibel Pállal is. A magyar növénytanban különösen fontos szerepre tett szert azzal, hogy számos növényünket hamarabb írta le, mint Kitaibel. Kitaibel két új, általa felismert nemzetség típusos példányait vele íratta le: Willdenow ezt a két, egyaránt monotipikus nemzetséget a hozzá ellátogató Kitaibelről és Waldstein Ferenc Ádámról nevezte el. A két faj:
- Kitaibel-mályva (Kitaibela vitifolia)
- Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides).
Nevezetesebb munkái
- Florae Berolinensis prodrumos (Berlin 1787);
- Grundriss der Kräuterkunde (uo. 1792);
- Anleitung zum Selbststudium der Botanik (uo. 1804).
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Base biographique (francia nyelven)
