Champlain-tó
Ebben a cikkben részletesen feltárjuk Champlain-tó életét és munkásságát, egy karaktert, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Életének első évétől a legjelentősebb eredményeiig elmélyülünk pályafutásában, hogy megértsük a különböző területeken gyakorolt hatását. Interjúk, elemzések és tanúvallomások révén felfedezzük a Champlain-tó legfontosabb aspektusait, és azt, hogy öröksége ma is aktuális. Ezenkívül megvizsgáljuk a Champlain-tó hatását a kortárs társadalomra és jelentőségét a jövő generációi számára.
| Champlain-tó (Lake Champlain) | |
 | |
| A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén | |
| Ország(ok) | Egyesült Államok, Kanada |
| Vízgyűjtő terület | 21 326 km2 |
| Elsődleges források |
|
| Elsődleges lefolyások | Richelieu-folyó |
| Hosszúság | 172 km |
| Szélesség | 23 km |
| Felszíni terület | 1331 km2 |
| Átlagos mélység | 19,5 m |
| Legnagyobb mélység | 122 m |
| Víztérfogat | 25,8 km3 |
| Part hossza | 945 km |
| Tszf. magasság | 27 m |
| Szigetek | kb. 80 |
| Települések | Burlington (Vermont), Plattsburgh (New York) |
| Elhelyezkedése | |
 Champlain-tó
Pozíció New York állam térképén
| |
 é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″ | |
 | |
 | |
| A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Champlain-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Champlain-tó az Egyesült Államok hatodik legnagyobb területű tava New York és Vermont államok határán, az Adirondack-hegység és a Green-hegység között húzódó tektonikus süllyedékben, a Champlain-árokban (ezt Nagy Appalache-völgynek, illet Hudson-ároknak is nevezik — Gertig, 305. old.). New York-i partvidékén Clinton megye Essex megye osztozik. és Két északi csücske már kanadai terület.
Kialakulása
A legutóbbi eljegesedés idején kialakult Champlain-tenger maradványa.
A 90–120 méter magasan talált parti színlők (Révai) alapján a terület a jégkorszakban a mostaninál jóval mélyebben fekhetett.
Természeti földrajza
Hossza 172 km, legnagyobb szélessége 23 km, mélysége 30–120 m, a tengerszint fölötti magassága 27 m. Partjának legnagyobb része meredek, sziklás (Révai).
Az Alleghany-hegység vizei táplálják, egyebek közt ide folyik a György-tó vize is.
Mintegy 80 komolyabb sziget van benne, együttes területük mintegy 140 km² (MNL). A legjelentősebbek:
- South Hero-sziget — ez a legnagyobb, rajta Vermont két városával (Grand Isle és South Hero),
- North Hero-sziget — rajta Vermont egy városával (South Hero),
- Isle La Motte-sziget — rajta Vermont egy városával (Isle La Motte),
- Valcour-sziget,
- Boróka-sziget (Juniper Island),
- Három Nővér-sziget (Three Sisters Island)),
- Négy Fivér-sziget (Four Brothers Island),
- Savage-sziget,
- Burton-sziget a Burton Park természetvédelmi területtel,
- Cloak-sziget,
- Garden-sziget (Garden Island, Gunboat Island),
- Rák-sziget (Crab Island),
- Dameas-sziget,
- Hen-sziget,
- Butler szigete (Butler's Island),
- Carleton's Prize-sziget,
- Young-sziget,
- Providence-sziget,
- Stave-sziget,
- Napfény-sziget (Sunset Island).
Lefolyása a Szent Lőrinc-folyóba ömlő Richelieu-folyó. A Champlain-csatorna a Hudsonnel, a Nyugati-csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de áprilistól már élénk rajta a hajóforgalom.
A partjain épült nagyobb városok:
- Burlington, Vermont Chittenden megyéjének székhelye, az állam legnagyobb városa,
- Plattsburgh, New York állam Clinton megyéjének székhelye,
- Whitehall (New York)
- St. Albans (nagyváros, Vermont)
- Ticonderoga (New York) a rövid déli parton
Természetvédelem, nemzeti parkok
Nyugati partvidékének zöme természetvédelmi terület: az Adirondack Park a New York-i Erdőrezervátum része. A Burton-szigeten van a Burton Park természetvédelmi terület
Történelmi események
Samuel de Champlain fedezte föl 1609-ben, és róla kapta a nevét.
Gazdasági jelentősége
Vizei halgazdagok (Pallas). Rajta át vezet a New York–Montréal hajóút (MNL)
Jegyzetek
- ↑ "Profile of Lake Champlain, The Great Waters Program". U.S. EPA. Retrieved 14 February 2021.
Források
- Gertig: Gertig Béla: Amerikai Egyesült Államok. In: Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. pp. 299–440.
- Révai: Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 401. o.
- Pallas: A Pallas nagy lexikona
- Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 201. o. ISBN 963-85773-0-4
