Charta ’77

Napjainkban a Charta ’77 olyan téma, amely aktuálissá vált a mai társadalomban. Az idő múlásával a Charta ’77 beszédtéma és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó a politikáról, a tudományról, a szórakoztatásról vagy a mindennapi életről. Erről a kérdésről változatosak a vélemények, és a Charta ’77-el kapcsolatos álláspontok is hasonlóak. Ebben a cikkben a Charta ’77-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől a mai hatásig a Charta ’77 olyan téma, amely soha nem szűnik meg érdeklődést kelteni, és arra hív bennünket, hogy gondolkodjunk el fontosságáról a mindennapi életünkben.

A Charta ’77 (csehül és szlovákul Charta 77) a csehszlovák ellenzék 1977-ben közzétett politikai nyilatkozata volt, amelyet eredetileg 243 magánszemély írt alá, zömmel értelmiségiek. A Chartát a prágai kormánynak címezték és adták át. A dokumentum a kommunista Csehszlovákia mint ratifikáló fél részvételével Helsinkiben lezajlott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (1973–75), a Helsinki záróokmány és az ENSZ által is garantált emberi jogok csehszlovákiai megsértése ellen tiltakozott. Az aláírók élén Jan Patočka filozófiaprofesszor, Václav Havel és Jiří Hájek állt.

A Charta ’77 1977. január elsején kelt, és 1977. január 7-én hozta nyilvánosságra négy vezető nyugat-európai lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The Times, a Le Monde, és a Corriere della Sera.

A nyilatkozatot a következő tíz évben még kb. 2500-an írták alá, annak ellenére, hogy a kommunista hatalom üldözte és diszkriminálta a támogatókat, különösen Csehszlovákiában, ahol perbe fogták és 1979. október 24-én súlyos börtönbüntetésre ítélték a Charta hat vezetőjét.

A Charta ’77 Magyarországon

Mivel a megszólított társadalmi réteg elég szűk volt, a mozgalom hatása bizonyos értelemben korlátozott maradt, ugyanakkor mind belföldön, mind külföldön széles körben ismertté vált. A Charta vezetői ellen hozott bírósági ítéletek hatására szolidaritási akciók indultak mellettük, így Magyarországon is, ahol az értelmiségi elit több mint 250 képviselője 1979-ben levelet írt Kádár Jánosnak, felszólítva az MSZMP vezetőjét, vesse latba nagy nemzetközi tekintélyét annak érdekében, hogy a keleti tömb országaiban ne kezdődjön meg politikai perek újabb hulláma. Válasz soha nem érkezett; a hatalom egyetlen reakciója az volt, hogy az aláírókat indexre tette: a belügy megfigyelés alá vonta őket, többeket zaklattak, előmenetelükben akadályoztak, diszkrimináltak. Később aztán a Charta ’77 számos vezetője és a szolidaritási akciók részesei fontos szerepet játszottak azokban a politikai vitákban, melyek a 80-as évek végén a szocialistának mondott rendszer összeomlását kísérték.

A magyarországi aláírók

(Megjegyzés: nem teljes lista, néhány név hiányzik; a forrásokban egyes neveket rosszul írtak, ezek korrigálva; foglalkozások az aláíráskori állapot szerint.)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. március 30.)
  2. ↑ http://www.rev.hu/rev/images/content/magyar_fuzetek[halott link]

További információk, források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot