A modern világban a Chiclayo egyre fontosabbá vált. Akár tudományos, akár munkahelyi, társadalmi vagy kulturális téren, a Chiclayo a vita és az elmélkedés központi témájává vált. Relevanciája túlmutat a földrajzi és kulturális korlátokon, és jelentős hatással van az emberek életére. Ebben a cikkben a Chiclayo különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Chiclayo körüli bonyolultságokat és ellentmondásokat, azzal a céllal, hogy jobban megértsük a kortárs világban betöltött szerepét.
Chiclayo | |||
| |||
Becenév: Ciudad de la amistad („A barátság városa”) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Peru | ||
Megye | Lambayeque | ||
Tartomány | Chiclayo | ||
Körzet | Chiclayo | ||
Alapítás éve | 1585 | ||
Polgármester | David Cornejo Chinguel | ||
Irányítószám | 14001 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 552 508 fő (2017) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 20–35 m | ||
Időzóna | PET (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 6° 45′ 47″, ny. h. 79° 50′ 12″Koordináták: d. sz. 6° 45′ 47″, ny. h. 79° 50′ 12″ | |||
Chiclayo honlapja | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Chiclayo témájú médiaállományokat. |
Chiclayo egy nagyváros Peruban, Lambayeque megye székhelye. Népessége igen gyorsan növekszik: míg 1993-ban 424 004-en lakták, addig 2007-ben már 524 442 főt rögzített a népszámlálás.
A település Peru északnyugati részén, Lambayeque megyében található a Csendes-óceán partjától körülbelül 10 km távolságra egy sík területen. A környéken folyik keresztül a hegyekből érkező Chancay folyó, ezért a föld viszonylag termékeny, de mind északra, mind délre sivatagos pusztaságok terülnek el, a szárazföld belseje felé pedig gyorsan emelkedik a magasság, nincsenek messze az Andok vonulatai.
Chiclayo helyén már a spanyolok megérkezése előtt is fontos adminisztrációs központ létezhetett, legalábbis történészek erre következtetnek a 20. század elejéig a környéken még létező inka huacákból. A mai város alapításáról többféle elképzelés létezik: van, aki szerint egy Juan Chiclayo nevű kacika alapította, más elképzelés szerint pedig a település története a Santa María de los Valles de Chiclayo ferences templom építésével kezdődött el.
A városban a függetlenséget 1820. december 31-én kiáltották ki: a dokumentumot a település polgármesterén, Santiago de Burgán kívül spanyol részről Felipe Torres és Valentín Castro, indián részről pedig Antonio Chimpén és Joaquín Farro írta alá. 1835. április 15-én ciudad rangra emelték, majd három nappal később az akkor létrehozott Chiclayo tartomány székhelyévé tették.
Magában Chiclayóban nincs nagyon sok turisztikai látnivaló, de a közeli városokban több múzeum, illetve néhány tíz kilométeren belül több régészeti lelőhely is található. A város fontos műemléke a 19. századi székesegyház, az ugyancsak 19. századi La Verónica-kápolna és a Szent Antal-bazilika. A Plazuela Elías Aguirre nevű teret 1924-ben alakították ki, közepén Elías Aguirrének, az angamosi csata egyik vezérének emlékműve áll.
A városban igen népszerű a labdarúgás: a legfontosabb helyi csapat az 1922-ben alapított Club Juan Aurich, amely egyszer (2011-ben) megnyerte az országos bajnokságot is. Stadionja a 22 000 férőhelyes Estadio Elías Aguirre.