A mai világban a Chocimi csata (1621) széles körben megvitatott, általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Idővel a Chocimi csata (1621) jelentős relevanciára tett szert különböző területeken, és ellentmondó véleményeket generált. A tudományos köröktől az üzleti életig a Chocimi csata (1621) bebizonyította, hogy jelentős hatással van a társadalomra. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Chocimi csata (1621) jelenségét, elemezve annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Különböző szempontokat és szakértői véleményeket fogunk mérlegelni, hogy teljes és objektív képet adjunk a Chocimi csata (1621)-ről, azzal a céllal, hogy elmélyítsük az Ön megértését és konstruktív vitát generáljunk erről a fontos témáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
További jelentéseket lásd a Chocimi csata egyértelműsítő oldalon
Chocimi csata (1621): Még tartott az 1617–29-es svéd-lengyel háború, mikor a nemesi köztársaság megpróbálkozott Moldva és Havasalföld elfoglalásával. A Stanisław Zółkiewski vezetésével Moldvára törő lengyel hadakat a cecorai ütközetben a török, tatár, havasalföldi és moldvai csapatok leverték, s Zółkiewski is odaveszett. A következő évben a szultán, II. Oszmán személyesen vezette seregeit (150 ezer főt is meghaladhatta), s amelyben mintegy 17 ezer tatár és 13 ezer havasalföldi és moldvai katona is volt. Jan Karol Chodkiewicz litvániai és Petro Konasevics-Szahajdacsnij kozák hetman irányította lengyel–litván–ukrán–kozák seregek (65-70 ezer fő) ellene álltak és Chocimnál (ma: Hotin, Ukrajna), s súlyos harc árán föltartóztatták 1621. szeptember 2-án, majd október 9-én.