Clunyi Szent Odilo
Manapság a Clunyi Szent Odilo olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Clunyi Szent Odilo releváns témává vált, amely különböző iparágakat és általában a társadalmat érinti. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Clunyi Szent Odilo olyan téma, amely szenvedélyes vitákat és vitákat váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Clunyi Szent Odilo különböző oldalait, és megvitatjuk annak fontosságát a mai világban.
| Clunyi Szent Odilo | |
_Basilique_Saint-Urbain_Statue_de_Saint-Odilon.jpg) | |
| Clunyi Szent Odilió bencés apát szobra, Szent Orbán bazilika, Troyes, Franciaország | |
| apát | |
| Születése | |
| 961/962 Auvergne | |
| Halála | |
| 1049. január 1. Souvigny | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | Római katolikus egyház |
| Tisztelik | Római katolikus egyház |
| Szentté avatása | 1063 Szentté avatta: II. Sándor pápa |
| Sírhely | Souvigny Priory |
| Ünnepnapja | január 1. Római katolikus egyház (Korábban május 11.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Clunyi Szent Odilo témájú médiaállományokat. | |
Clunyi Szent Odilo (franciául: Odilon de Cluny; Auvergne, 962. – Souvigny, 1049. január 1.) a clunyi apátság ötödik apátja, a clunyi reformok élharcosa.
Élete
Nemesi családban született, ennek ellenére klerikus lett, majd szerzetesi ruhát öltött magára a clunyi apátságban, amelynek apátja akkoriban Szent Majolus volt. Az apát 991-ben helyettesévé nevezte ki, majd halála után, 994-ben Odilo lett az apát.
A kortárs írások szerint Odilo nagyon vallásos, bölcs ember volt, kiváló szervező képességgel megáldva. A szerzetesekkel szemben elnéző volt, amit egyszer a szemére is vetettek, amire ő így válaszolt: "Ha el kell kárhoznom, akkor ez történjék inkább az elnézésem, mint a keménységem és kegyetlenségem miatt."
Odilo 1030 körül bevezette kolostorában a halottakról való megemlékezés napját. Ezt vette át az Egyház később mint a Halottak napját.
Az apát igyekezett jó viszonyban lenni kora fejedelmeivel. II. Henrik német-római császár tisztelete jeléül nagy értékű császári jelvényeket adományozott neki, amelyet ő 1033 körül, egy nagy éhínség idején eladott és az árát az éhezőknek osztotta ki. 1002-től a császár tanácsadója volt. II. Henrik halála után is igyekezett folytatni diplomáciai munkáját. Így többek között közvetítőként működött II. Konrád német-római császár és II. Róbert francia király nézeteltéréseiben. 1041-től csatlakozott a Treuga Dei (Isten békéje) mozgalomhoz.
Apátsága a clunyi apátság fénykorát jelentette. Több mint félszázados apátsága alatt nagy mértékben gyarapodtak az apátság filiái és birtokai. Odilo nagy méretű építkezéseket is folytatott, életrajzírója, Jotsaud szerint: "Clunyben a templomon és a falakon kívül mindent megújított."
IX. Benedek pápa 1033-ban felajánlotta neki a lyoni püspökséget, de Odilo nem fogadta el a megtiszteltetést. Teljes erejét a clunyi apátság belső szervezetének megreformálására fordította. Ennek érdekében két gyűjteményt is készített: a Consuetudines Antiquiorest és a Consuetudines Farfensest. Ezenkívül néhány prédikációja, egy levele, valamint egy himnusz maradt tőle az utókorra, amelyet Majolus apát tiszteletére írt. Szent Majolus apátnak az életrajzát is megírta.
1043-tól egyre többet betegeskedett. Halála közelségét érezve elhatározta, hogy végiglátogatja kolostorait. Egyik ilyen látogatása során Souvigny-ben 1049. január 1-én éjjel meghalt. A nagy tiszteletnek örvendő apátot II. Sándor pápa 1063-ban szentté avatta.
Életrajzát 1052-ben Jotsaud clunyi szerzetes írta meg.
Források
- Katolikus.hu Archiválva 2010. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sághy Marianne: Az ezredik év clunyi apátja: Szent Odilo, Rubicon 2001/7, pp. 43-46
