Csehszlovák korona

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Csehszlovák korona
ISO 4217 kód	CSK
Ország	Csehszlovákia
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Központi bank	Csehszlovák Nemzeti Bank
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehszlovák korona témájú médiaállományokat.

A csehszlovák korona vagy koruna (csehül és szlovákul: koruna československá, időnként koruna česko-slovenská; „koruna” koronát jelent) volt az egykori Csehszlovákia történelme során használt három pénznem neve, melyek rendre 1919. április 10-étől 1939-ig, 1945. november 1-jétől 1953. május 31-éig és 1953. június 1-jétől 1993. február 7-éig voltak törvényes fizetőeszközei az államalakulatnak. Nagyon rövid ideig – 1939-ben és 1993-ban – volt a különálló Csehország és Szlovákia hivatalos pénzneme.

1993. február 8-án váltotta le a cseh korona és a szlovák korona. Utóbbit 2009-ben leváltotta az euró.

Az (utolsó) ISO 4217-kódja és rövidítése CSK, illetve Kčs volt. Egy korona 100 hellerre oszlott (csehül „h”-val, szlovákul „hal.”-lal rövidítették, cseh egyes szám: haléř, szlovák egyes szám: halier). A csehszlovák korona rövidítést a számérték után írták.

Történelmi szempontból az osztrák–magyar koronát váltotta.

Története

A koronát (németül: Krone, angolul: crown) az Osztrák–Magyar Monarchiában mutatták be 1892. szeptember 11-én, az első modern aranyalapú valutaként. Csehszlovákia 1918-as különválása után sürgősen szükség volt egy új pénzügyi rendszer létrehozására, amely a többi újonnan bevezetett pénznemtől eltérően nem szenved inflációban. Ez a reform a következő évben, 1919. április 10-én játszódott le, létrehozva a csehszlovák koronát. Az első bankjegyek még ebben az évben forgalomba jöttek, azonban az érméket csak három évvel később, 1922-ben vették használatba.

A korona számos változtatáson esett át. Az egyik drasztikus reform 1953-ban játszódott le. Ebben az időben a Csehszlovák Kommunista Pártnak az országban található kettős piaccal kellett foglalkoznia: az állandó piac biztosítani tudja az alap élelmiszerellátást – elfelejtetve a háború alatti kvótarendszert –, míg a szabadpiacban a termékek ára nyolcszor magasabb, de a minőségük is sokkal jobb. Eldöntötték, hogy a pénzügyi reform 1953. június 1-jén lesz, és hogy az új bankjegyeket a Szovjetunióban gyártják majd. A változtatást nagyon gyorsan előkészítették, és titkos volt az utolsó pillanatig, azonban néhány információ kiszivárgott, pánikot keltve az emberek között. A reform előtti utolsó napon Csehszlovákia miniszterelnöke, Antonín Zápotocký rádióbeszédet tartott, amiben szigorúan elutasított minden lehetséges reformot, ezzel elcsendesítve a polgárokat. Tudta, hogy hazudik a nemzetnek. A következő napon az emberek (akik elég szerencsések voltak, és nem kerültek rá a „kapitalista személyek” listájára, egy becsmérlő kategóriára, amit a hírszerzés bizonyos emberek feketelistájaként használt) kicserélhették a pénzüket akár 300 új koronára (5 régi ért 1 új koronát). Minden biztosítási értékpapír, államkötvény és egyéb kereskedelmi papír elvesztette értékét. Rengeteg ember gazdasági helyzete romlott meg, ez látható abból is, hogy hány petíció és demonstráció történt az országban. A legnagyobb tüntetés Plzeňben volt, ahol 472 főt tartóztattak le.

1993-ban, a csehszlovák államszövetség felbomlásával együtt a csehszlovák korona is két különálló pénznemre vált szét: a szlovák koronára és a cseh koronára. A szlovák korona helyett 2009-ben bevezették az eurót.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Csehszlovák korona témájú kategóriát.