Ez a cikk a Plzeň témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. Évek óta a Plzeň számos tanulmány és kutatás tárgya, ami lehetővé tette annak fontosságát és relevanciáját a különböző összefüggésekben. Hasonlóképpen, a Plzeň vitákat és vitákat generált az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy kimerítő elemzést nyújtsunk a Plzeň-ről, figyelembe véve annak sokoldalúságát és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
Plzeň | |||
Felülről: Köztársaság tér, a Szent Bertalan-katedrális, a Városháza, a Nagy Zsinagóga, a Techmania Tudományos Központ, a Lochotín Park és Martin Kopecký emlékmű, az Új Színház, Jubilee kapuja a Pilsen Sörözőnél és a Söröző Víztorony | |||
| |||
Mottó: In hoc signo vinces | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Plzeňi | ||
Járás | Plzeňi | ||
Polgármester | Martin Zrzavecký | ||
Irányítószám | 301 00 – 326 00 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 181 240 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 1187 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 293-452 m | ||
Terület | 137,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″Koordináták: é. sz. 49° 44′ 29″, k. h. 13° 22′ 57″ | |||
Plzeň weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Plzeň témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Plzeň (németül: Pilsen) Csehország negyedik legnagyobb városa, „a cseh sör fővárosa”, a plzeňi egyházmegye székhelye. Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja, 2015-ben Európa kulturális fővárosa. A Mže, Radbuza, Úhlava és Úslava folyó találkozásánál fekszik, továbbá innen ered a Berounka-folyó. Közel 175 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Csehország negyedik legnagyobb városa. A plzeňi agglomerációban viszont több mint 300 000 ember él, ami a plzeňi régió lakosságának több mint 50%-a.
Ipari és főzővárosként ismert. A Škoda Transportation és más cégek folytatják a legendás Škoda gyártását, a regionális főváros másik felén pedig a jól ismert Prazdroj és Gambrinus söröket főzik. Az alul erjesztett könnyű lager Pilsner típusú sört világszerte Pilsner vagy Pils néven emlegetik (a név a város német nevéből ered).
Jelentős kulturális jelentősége is van. Számos kulturális épület és színház található itt, továbbá a városban található a Plzeňi egyházmegye központja is. A felsőoktatást a Nyugat-Csehországi Egyetem és a Károly Egyetem Orvostudományi Kara képviseli. 2015-ben Plzeň (a belgiumi Monsszal együtt) volt Európa kulturális fővárosa. A város jelenlegi történelmi magja szabályos utcai hálózattal rendelkezi, melynek közepén van a Köztársaság téglalap alakú tere. A tér közepén áll a Szent Bertalan-székesegyház, melynek 102 m magas Bertalan tornya Csehország legmagasabb templomtornya.
Csehország nyugati részén, a Plzeňi-medencében épült A Mže, a Radbuza, az Úslava és az Úhlava összefolyásánál. It ered a Berounka folyó.
1295-ben II. Vencel alapította a bajor-, a szászországi és a prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt 1417-ig, amikor puccsal mégis a husziták vették át a város igazgatását. Ekkor két nagy személyiség élt itt: Václav Koranda radikális táborita és maga Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták felváltva foglalták el-vissza a várost.
1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.
A várost rendszeresen pusztították tűzvészek. A település mai szerkezetét a 16. században, itáliai építészek bevonásával alakították ki.
A harmincéves háború előtti politikai zűrzavarban rövid ideig a városban tartózkodott II. Rudolf császár. Házat építtetett magának; ez ma is látható. 1606-ban távozott, és a harmincéves háborúban 1631-től a háború végéig a város a császár katonáinak bázisa maradt.
A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalapították a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyárat. 1877-ben adták át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is járt.
Kulturális jelentőségét jól példázza, hogy 2015-ben – a belgiumi Mons mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa volt.
A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.
Plzeň főpályaudvara a Plzeň hlavní nádraží, ahová öt irányból is befutnak a vasútvonalak. A város közvetlen vasúti összeköttetésben van Münchennel és Prágával is.
A városban villamos is közlekedik.
A város 10 kerületre oszlik, ezek az alábbiak a hozzájuk tartozó városrészekkel:
A város főtere a Köztársaság tér (Námesti Republiky): a 193 m hosszú és 139 m széle közterület Csehország legnagyobb tere. A téren régóta nagy vásárokat tartanak, ma pedig már különféle fesztiválokat, kulturális, zenei és gasztro-rendezvényeket is. A főteret határoló reneszánsz, barokk, empire és neogótikus épületek homlokzatán a sgraffito-díszítések közül több a neves Mikoláš Aleš munkája.
A háromhajós templom eredetileg kéttornyú volt, de déli tornyát az 1524. évi tűzvész után építették vissza, csak tetővel borították. A helyreállított tetőszerkezet faanyagának szénizotópos kormeghatározása alapján megállapították, hogy a felhasznált fákat 1524 és 1531 között fokozatosan vághatták ki a Šumava erdeiben. 1835-ben egy villámcsapás felgyújtotta a megmaradt tornyot, és az teljesen kiégett. A két évvel később visszaépített torony a korábbinál egyszerű, de magasabb lett. Ezután az épület karbantartását, annyira elhanyagolták, hogy 1870-ben az egyik falrész összedőlt. Az újabb rekonstrukciót csak 1880-ban kezdték el. Ekkor Josef Mocker építész elképzelései szrint „újragótizálták” az épületet. A meglehetősen eltúlzott stílusmódosításnak áldozatai többek között a barokk oltárok és a templom reneszánsz oromzata is. Szerencsére az újjáépítésre szánt pénz még időben elfogyott ahhoz, hogy mindent újra tudjanak gótizálni. 1907-ben Kamil Hilbertlett az építész, és 1924-re befejezte a Šternberk-kápolna rekonstrukcióját is. 1987 és 1995 között kijavították a külső falakat és stabilizálták a tornyot. A belső berendezés fő értékei a főoltár és a festett üvegablakok.Jelentős érték Szűz Mária 14. századi szobrocskája a kisdeddel, valamint a 15. század Šternberk-sírkápolna.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 23 681 | 38 883 | 112 008 | 114 704 | 132 799 | 170 701 | 166 118 | 170 936 | 174 007 | 181 240 |
1869 | 1880 | 1910 | 1930 | 1961 | 1980 | 2001 | 2018 | 2021 | 2023 |
Előző: Riga, Umeå |
|
Következő: Donostia-San Sebastián, Wrocław |