A mai világban a Cselényi László (költő) nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Cselényi László (költő) mindenki figyelmét felkeltette, vitát, elmélkedést és elemzést generált. Az évszázados múltra visszatekintő Cselényi László (költő) kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében, és hatása ma is érezhető. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cselényi László (költő) különböző aspektusait és jelentését a modern világban, elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jelen és a jövő relevanciáját.
Szülei: Cselényi István és Benko Mária voltak. 1956-1960 között a Comenius Egyetem magyar–szlovák szakán tanult Pozsonyban. 1960-1962 között a pozsonyiHét szerkesztője volt. 1962-1965 között az Új Ifjúság szerkesztőjeként dolgozott. 1965-1966 valamint 1968-1970 között Párizsban az Institut des Professeurs de francaises á l'Étranger tanfolyamán vett részt. 1967-1978 között a pozsonyiMadách Könyvkiadó munkatársa volt. 1978-tól írásaiból él Pozsonyban. 1991-1998 között a nyitrai Konstantin Egyetem hungarisztikai tanszékén oktatott.
Költészete
A szlovákiai magyar irodalom merészen kísérletező egyénisége. Korai lírája Juhász Ferenc dinamizmusára és képhalmozására emlékeztet, később analitikus riportverseket írt, majd párizsi élményei ösztönzésére neoavantgárd Gömört és Párizst egybefogó, szabad asszociációs nagy kompozíciót, makroverskulturákat alkotott.
Magánélete
1970-ben feleségül vette Dobos Magdolnát. Két lányuk született: Zsuzsanna (1972) és Lilla (1974).
Művei
Keselylábú csikókorom (versek, 1961)
Erők (versek, 1965)
Krétakor avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1978)
Jelen és történelem avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 1956–1981 (riportok, esszék 1981)
Téridő-szonáta avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 1956–1981 (válogatott versek, 1984)
A pitypang mítosza. Válogatott műfordítások és átköltések; Madách, Bratislava, 1986
Sonáta časopriestoru(Téridő-szonáta); ford., utószó Marta Podhradská; Slovenský spisovatel', Bratislava, 1987 (Nová poézia)
Kiegészítések Hérakleitoszhoz (versek, 1988)
A megíratlan költemény (esszé, 1990)
Acetilén ágyak (versek, naplórészletek, 1991)
Aranyföld. Versek, mesék, mítoszok; Madách, Bratislava, 1991
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Tőzsér Árpád: Az irodalom határai = Hranice literatúry / Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre =
Alabán Ferenc: Két költő nyomában. Az élményekben születő költői valóság; Vysoká škola pedagogická, Nitra, 1995
Diela Lászlóa Cselényiho a Lajosa Grendela a problematika mad'arskej literatúry za hranicami Mad'arska a v Mad'arsku; szlovákra ford. Görözdi Judit et al.; Kalligram, Pozsony, 1998 (Dialógus könyvek)
Escorial avagy a Cs-tartomány; összeáll. Pomogáts Béla; Lilium Aurum, Bratislava–Madách-Posonium, 2002
A Cs-tartomány – pro és kontra. Cselényi László költészete kritikák és értékelések tükrében; összeáll., bev. Kövesdi Károly; Madách-Posonium, Pozsony, 2009