A Csemer Géza témája évek óta vita és tanulmányozás tárgya, ellentmondó véleményeket és sokféle elméletet generálva. A Csemer Géza ősidők óta alapvető szerepet játszik az emberi élet különböző területein, befolyásolva a társadalom, a kultúra, a politika és a gazdaság fejlődését. A történelem során a Csemer Géza elemzések és elmélkedések tárgya volt, végtelen értelmezéseket és vitákat generált valódi jelentéséről és a mai világra gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csemer Géza különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és relevanciáját napjainkban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását.
Csemer Géza | |
Csemer Géza (2008) | |
Született | 1944. július 28. Szeged |
Elhunyt | 2012. január 16. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | cigány |
Foglalkozása | író |
A Wikimédia Commons tartalmaz Csemer Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csemer Géza (Szeged, 1944. július 18. – Budapest, 2012. január 16.) cigány származású író, forgatókönyvíró, színházi rendező.
A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 1967–1985 között az Operaház segédrendezője, 1970-től az ORI és a Magyar Média műsorait állította színpadra. 1973-ban Hej, cigányok címmel folklór-összeállítást készített, cigány-klubokat vezetett. 1994–1997 között a Napház alapító igazgatója volt. A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány és ennek keretén belül működő Cigány Színházi Társulás elnöke és rendezője volt. Katolikus vallásához, nemzeti-konzervatív értékrendjéhez egész életében hűséges volt.
Csemer Géza fekete gránit, kb.45X65 cm-es emléktáblája Budapest V. kerületében, a Haris köz 3 falán található. 2018-ban állíttatta Budapest V. Kerület Önkormányzata.