Ebben a cikkben a Czélkuti Rudolf lenyűgöző világát és a mai társadalomra gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A Czélkuti Rudolf eredetétől a mai relevanciájáig vita és elmélkedés témája volt különböző területeken, akár a populáris kultúra, akár a politika, a tudomány vagy a technológia területén. A történelem során a Czélkuti Rudolf jelentős hatással volt arra, ahogyan az emberek egymással és az őket körülvevő környezettel kommunikálnak. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Czélkuti Rudolf olyan releváns és folyamatosan fejlődő témává válik.
Czélkuti Rudolf | |
Született | 1813. július 13. Gyulafehérvár |
Elhunyt | 1890. január 13. (76 évesen) Kairó |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrász |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Czélkuti Rudolf (eredetileg Züllich Rudolf, külföldön továbbra is Rudolf Züllich) (Gyulafehérvár, 1813. július 13. – Kairó, 1890. január 13.) magyar klasszicista szobrász.
A bécsi képzőművészeti akadémián folytatott tanulmányai után 1840-től másfél évtizedig Rómában élt. 1846-ban megmintázta Júnót. Pártfogója, Döbrentei Gábor javaslatára a Nemzeti Szoboregylet ugyanebben az évben megbízta a Hunyadi János-emlékszobor modelljének elkészítésével. Tomori Anasztáz megrendelésére a Nemzeti Színház elé mintázott Katona József-szobrát (1859) később átvitték a színház udvarába. 1881-ben felajánlották Kecskemétnek ezt a szobrát, ahol először a Műkertben állították fel. Kisfaludy Sándort ábrázoló balatonfüredi emlékszobrát (1860) pedig, amelyet Jókai Mór is hevesen bírált, beolvasztották. Művészi kudarcai miatt 1861-ben Párizsba költözött. Párizsból, Szicíliába, végül Egyiptomba utazott, s itt is halt meg 1890-ben. Junó című márványszobra (1846), amelyet Rómából küldött haza, illetve Vörösmarty Mihályt (1856) és Kisfaludy Sándort (1857) ábrázoló bronz mellszobrai a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók.