Ebben a cikkben elmélyülünk a Dégh Linda lenyűgöző világában, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A történelem során a Dégh Linda alapvető szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a kultúrán és a társadalomon keresztül. Ezen a vonalon fogjuk feltárni eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket. Kétségtelen, hogy a Dégh Linda egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a részletes elemzést, és ebben a cikkben különböző szempontokba fogunk beleásni, hogy megértsük fontosságát és relevanciáját ma.
| Dégh Linda | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1920. március 18. Budapest |
| Elhunyt | 2014. augusztus 19. (94 évesen) Bloomington |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Vázsonyi Endre |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
Dégh Linda (Budapest, 1918. március 19. – Bloomington, 2014. augusztus 20.) néprajzkutató, Vázsonyi Endre író felesége.
1943-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, de már 1942-ben megjelent első könyve, Pandúr Péter meséi címmel. Ortutay Gyula tanítványa volt.
1951-től oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
1962-ben „Népmese és társadalom” címmel publikálta az 1940-es években Kakasdra telepített bukovinai csángók között végzett kutatásának eredményeit.
1964-ben meghívták az amerikai folklórtudomány egyik legjelentősebb központjába, az Indianai Egyetemre vendégoktatóként, majd kiküldetése végén teljes állást ajánlottak neki, amit el is fogadott. 1978-tól csaknem 1990-es nyugdíjba vonulásáig az intézmény néprajz tanszékének vezetője volt.
Tudományos munkásságának fő területei a folklór elbeszélő műfajai, az identitás és a népi vallásosság formái voltak. Különböző szemszögekből feldolgozta a hagyományos népi hiedelmek továbbélését a modern tömegkommunikáció megjelenéseiben, úgy mint a horrorfilmekben vagy a sci-fikben.
Magyar szempontból is kiemelkedő munkája volt a 20. század elején Amerikába kivándorolt magyar parasztok idős túlélői között az 1960-as években végzett kutatása, arról, hogyan találkozott a hagyományos magyar vidéki kultúra az amerikai modern, ipari világgal.
Férje, Vázsonyi Endre író részt vett több művének alapozó kutatómunkájában, majd azok megírásában.