Dégh Linda

Ebben a cikkben elmélyülünk a Dégh Linda lenyűgöző világában, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A történelem során a Dégh Linda alapvető szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól a művészetig, a kultúrán és a társadalomon keresztül. Ezen a vonalon fogjuk feltárni eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt ​​hatását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket. Kétségtelen, hogy a Dégh Linda egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a részletes elemzést, és ebben a cikkben különböző szempontokba fogunk beleásni, hogy megértsük fontosságát és relevanciáját ma.

Dégh Linda
Életrajzi adatok
Született1920. március 18.
Budapest
Elhunyt2014. augusztus 19. (94 évesen)
Bloomington
Ismeretes mint
  • antropológus
  • egyetemi oktató
  • író
  • folklorista
HázastársVázsonyi Endre
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Szakmai kitüntetések

Dégh Linda (Budapest, 1918. március 19.Bloomington, 2014. augusztus 20.) néprajzkutató, Vázsonyi Endre író felesége.

Élete és munkássága

1943-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, de már 1942-ben megjelent első könyve, Pandúr Péter meséi címmel. Ortutay Gyula tanítványa volt.

1951-től oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1962-ben „Népmese és társadalom” címmel publikálta az 1940-es években Kakasdra telepített bukovinai csángók között végzett kutatásának eredményeit.

1964-ben meghívták az amerikai folklórtudomány egyik legjelentősebb központjába, az Indianai Egyetemre vendégoktatóként, majd kiküldetése végén teljes állást ajánlottak neki, amit el is fogadott. 1978-tól csaknem 1990-es nyugdíjba vonulásáig az intézmény néprajz tanszékének vezetője volt.

Tudományos munkásságának fő területei a folklór elbeszélő műfajai, az identitás és a népi vallásosság formái voltak. Különböző szemszögekből feldolgozta a hagyományos népi hiedelmek továbbélését a modern tömegkommunikáció megjelenéseiben, úgy mint a horrorfilmekben vagy a sci-fikben.

Magyar szempontból is kiemelkedő munkája volt a 20. század elején Amerikába kivándorolt magyar parasztok idős túlélői között az 1960-as években végzett kutatása, arról, hogyan találkozott a hagyományos magyar vidéki kultúra az amerikai modern, ipari világgal.

Férje, Vázsonyi Endre író részt vett több művének alapozó kutatómunkájában, majd azok megírásában.

Főbb művei

  • A szabadságharc népköltészete; Akadémiai, Bp., 1952 (Tudományos ismeretterjesztő sorozat)
  • Útmutató a munkásosztály néprajzi vizsgálatához; Művelt Nép, Bp., 1953
  • Kakasdi népmesék, 1-2.; nyelvészeti gondozás, szójegyzék Pál Máté; Akadémiai, Bp., 1955–1960
  • Népköltészet; ELTE, Bp., 1958
  • Märchen, Erzähler und Erzählgemeinschaft. Dargestellt an der ungarischen Volksüberlieferung; németre ford. Till Johanna, Engl Henriette, Engl Géza; Akademie-Verlag, Berlin, 1962 (Veröffentlichungen Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Institut für deutsche Volkskunde)
  • Folktales and society. Story-telling in a Hungarian peasant community; angolra ford. Emily M. Schossberger; Indiana University Press, Bloomington–London, 1969
  • People in the tobacco belt: four lives; National Museums of Canada, Ottawa, 1975 (National Museum of Man Mercury Series Canadian Centre for Folk Culture Studies)
  • Nagyszékelytől Delhi-ig. Egy magyarországi német életútja, 1943–1974; Ethnica, Debrecen, 2001

Elismerései

Források