Despota
A mai világban a Despota mind a szakértők, mind a nagyközönség számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Despota ősidők óta felkeltette az emberiség figyelmét, és számtalan kutatás, vita és elmélkedés tárgya volt. Befolyása számos területre kiterjed, a politikától a kultúráig, beleértve a tudományt és a technológiát is. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Despota különböző dimenzióit és oldalait, elemezve annak fontosságát és hatását a mai társadalomra.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A despota (görögül deszpotész, „úr”) a történelem során változó jelentésű szó; többnyire görög-bizánci udvari, majd balkáni uralkodói cím.
Az ókorban
Az ókori Görögországban a házi rabszolgák vezetője.
A középkorban
A Bizánci Birodalomban a császári család egyes tagjainak címe.
A 12. század elejétől magas rangú nemesek számára használták. Udvari méltóságként első ízben I. Mánuel bizánci császár leányának jegyese, a magyar Béla herceg (később III. Béla király) viselte (1163-1170). 1204-1453 között az uralkodó szűkebb rokonságának tagjai voltak despoták a cím visszavonásáig.
A 13. századtól egyes tartományi vezetők is despotának címezték magukat. 1402-1459 között a szerb uralkodók is ezt a címet viselték; Szerbia bukása után despotának címezték Magyarországon élő utódaikat is a török hódításig.
Az újkorban
A középkor végétől a despota szó pejoratív („zsarnok”, „elnyomó”) jelentést kapott.
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
- ↑ a b Despota | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
Források