Dizsér
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dizsér hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt hatásától az egészségügyben betöltött szerepéig a Dizsér alapvető szerepet játszott mai világunk alakításában. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Dizsér hogyan alakította át észlelésünket, viselkedésünket és döntéseinket, valamint jövőbeli előrejelzését. Ezzel az átfogó megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Dizsér összetettségét és hatókörét, hangot adva a különböző nézőpontoknak, és gazdagítva a vitát a globális rezonancia e témája körül.
| Dizsér (Dijir) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érábrány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érábrány |
| Irányítószám | 417007 |
| SIRUTA-kód | 27105 |
| Népesség | |
| Népesség | 259 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 57″, k. h. 22° 27′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 57″, k. h. 22° 27′ 49″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dizsér (Dijir), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Margittától keletre, a Csorgó-patak mellett, Lüki keleti szomszédjában fekvő település.
Története
Dizsér nevét 1410-ben említette először oklevél Dizer néven. 1422: p. volahalis
1422-ben a Csáky-levéltár oklevelében "Dyser poss. wolachalis" körülírással van említve.
A falu birtokosai elejétől fogva a Csákyak voltak, az 1900-as évek elején pedig Bobovszky Lajos volt a nagyobb birtokosa.
1910-ben 546 lakosából 132 magyar, 408 román volt. Ebből 74 római katolikus, 394 görögkatolikus, 51 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma - 1854-ben épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}