Lüki
Kétségtelen, hogy a Lüki olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Relevanciája és jelentősége mély érdeklődést váltott ki a témával kapcsolatos további felfedezések és különböző oldalainak feltárása iránt. A Lüki eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig szakértők és rajongók vita, elmélkedés és elemzés tárgya volt. Ebben a cikkben a Lüki-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, megvizsgálva annak különböző területekre gyakorolt hatását és időbeli alakulását. Kétségtelen, hogy a Lüki olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely ma is nagy érdeklődést vált ki.
| Lüki (Iteu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érábrány |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érábrány |
| Irányítószám | 417008 |
| SIRUTA-kód | 27114 |
| Népesség | |
| Népesség | 225 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 21′ 08″, k. h. 22° 25′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 08″, k. h. 22° 25′ 07″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lüki (Iteu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Margittától keletre, a Csurgó-patak mellett, Érkisszőllős, Dizsér, Berettyókohány és Genyéte közt fekvő település.
Története
Lüki nevét 1321-ben említette először oklevél Lykeu néven, mint a Perényi család birtokát.
1421-ben Lyky, 1422-ben p. volahalis Lyky, 1457-ben Liky, 1808-ban Lüki, Ittyiu , 1888-bab Luki (Lüki) néven írták.
A település birtokosai a Perényiek, a Csákiak, később pedig a Fráter család voltak.
1910-ben 746 lakosából 248 magyar, 486 román volt. Ebből 62 római katolikus, 171 református, 445 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma – 1840-ben épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
.svg){kind=small}