Napjainkra a Dobrudzsai-hátság nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált a mai társadalomban. A Dobrudzsai-hátság megjelenése óta vitákat, vitákat és reflexiókat váltott ki különböző területeken és ágazatokban. Hatása nem csak a társadalmi vonatkozásra korlátozódik, hanem politikai, gazdasági és kulturális szinten is kihatással van. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dobrudzsai-hátság különböző oldalait és dimenzióit, elemezve annak időbeli alakulását és jelenlegi valóságunkra gyakorolt hatását. Különböző aspektusaiba mélyedve megpróbáljuk átfogóan megérteni jelentőségét és a modern társadalomban betöltött szerepét.
Dobrudzsai-hátság | |
Legmagasabb pont | Ţuţuiatu hegy (467 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 00′, k. h. 28° 15′Koordináták: é. sz. 44° 00′, k. h. 28° 15′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsai-hátság témájú médiaállományokat. |
A Dobrudzsai-hátság (románul: Podişul Dobrogei) Kelet-Romániában, a Dobrudzsa régióban található hátság, melyet északról és nyugatról a Duna, keletről pedig a Duna-delta és a Fekete-tenger határol.
Átlagos tengerszint feletti magassága 200-300 méter, az északi részen magasabb. Legmagasabb pontja a Măcin-hegységhez tartozó, 467 méter magas Ţuţuiatu/Greci hegy.
Klímája Románia többségéhez képest valamivel melegebb és szárazabb, így flórájában több mediterrán faj is megtalálható.
Nyugatról keletre folyik át rajta a Casimcea és a Taița. Területén több tó is van, melyek közé tartozik az Oltina, a Bugeac, a Mangalia, a Techirghiol, a Siutghiol, a Taşaul, és a Razim.
Legnagyobb tájegységei a következők: