Dzsómon-kor

Ebben a cikkben a Dzsómon-kor témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Dzsómon-kor a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely nagy vitát és érdeklődést váltott ki a különböző kutatási területeken. Ezeken az oldalakon végig elemzik annak következményeit, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsanak a Dzsómon-kor-ről. Mind az általa képviselt pozitív aspektusokat, mind a kihívásokat megvizsgáljuk, sokféle információval ellátva az olvasót, amely lehetővé teszi a téma teljes megértését és megalapozott vélemény kialakítását.

A „láng formájú cserépedény” a középső Dzsómon-korból
Dogú a Dzsómon-kor utolsó szakaszából

A Dzsómon-kor (縄文時代, Dzsómon dzsidai, Hepburn-átírással: Jōmon jidai) a mintegy 10 000 évig tartó csiszoltkő-korszak ideje a japán történelemben, kb. i. e. 300-ig. Zsinórmintás agyagedényeiről nevezik így: ezek némelyike több mint 12 000 éves, vagyis a legelsők a világon. Antropológiai kutatások szerint e korszak embere a mai japán nép közvetlen őse, aki földbe mélyített, fűvel-náddal fedett veremházban lakott, íjat, lándzsát, baltát, csonthorgot használt, gyűjtögető, halászó-vadászó életet élt, s gyönyörűen formált és díszített, embert és állatokat ábrázoló rituális agyagszobrocskák (dogú) ezreit hagyta hátra.

Dzsómon-kori zsinórmintás edények a British Museumban. Elöl középen egy i. e. 6000 körüli edény, amit a 19. század elején vízálló lakkal és aranyfüsttel béleltek ki, majd a teaceremóniákon használták víztartó edényként (mizusashi)


Források