Napjainkban a Edvin Marton olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az embereket egyre inkább érdekli a Edvin Marton mindennapi életükre gyakorolt hatásának feltárása és megértése. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szempontból, a Edvin Marton olyan alapvető elemmé vált, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Éppen ezért ebben a cikkben szeretnénk elmélyülni a Edvin Marton témájában, feltárva annak különböző dimenzióit, és megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára a modern világban. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és azt, hogy hogyan befolyásolta életünket és kapcsolatainkat. Kétségtelen, hogy a Edvin Marton egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható elemzést.
Apai nagyanyja, Marton Ilona – aki meghalt, amikor ő 6 éves volt – családi nevét vette fel 2003-ban. Édesanyja és édesapja is viski. Szülei zeneiskolai tanárok voltak. Édesapja, Csűry Lajos[* 2]magyar, édesanyja ukrán származású. Húga Andrea, zongoraművész. Szüleivel azért költöztek Budapestre, hogy 17 évesen a Zeneakadémián tanulhasson tovább. Családja később Vácot választotta lakóhelyéül.
Tiszaújlakon járt általános iskolába. Először ötévesen vett a kezébe hegedűt, de a vonót már háromévesen tarthatta. Hétévesen már Mozart hegedűversenyeit játszotta. Első koncertjén – 1986 novemberében – tizenkét évesen a Moszkvai Szimfonikusokkal játszott. 1983–1990 között a Csajkovszkij Állami Konzervatóriumban (Moszkva) tanult, majd 1990-től – miközben ösztöndíjjal 1994-ben Juilliard School of Music (New York), 1995-ben pedig a bécsi zeneakadémián tanult egy-egy évet – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola különleges tehetségek tagozatára járt, ahol 1997-ben végzett hegedűművész szakon. A Berlini Filharmonikusoknál debütált, de már a kilencvenes évek második felében fellépett a washingtoniKennedy Centerben is, 1995-ben pedig a Carnegie Hallban koncertezett. 1996-ban a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának szólistája volt. Első lemeze 1996-ban jelent meg a Hungarotonnál. Első ölálló, nemzetközi elismerését 1997-ben kapta. Számos kétely övezte azt a hegedűt, amellyel – több hangszere közül – bizonyos alkalmakkor azóta játszik. Saját elmondása szerint egy svájci banknak köszönhetően élete végéig szóló[* 3] használatra kapott Stradivari-hegedűt, melyet minden alkalommal testőrök vigyáznak és csak nagyszabású produkcióra kapja meg, mert a szállítása nagyon költséges. 2014-ben a Violin Assets GmbH[* 4] német bázisú cég 10 évi használatra – körülbelül 200 hegedűs és zenekar közül kiválasztva – neki adományozta az “ex-Leopold Auer” megnevezésű Stradivariust.
A nyolcvanas években még L. Edvin Csűry néven, elsősorban komolyzenei művekben működött közre és jelent meg lemezeken, majd a kilencvenes években, németországi fellépései során kezdte el használni az Edvin Marton nevet.
New Yorkban ismerkedett meg a crossover stílussal és ezután váltott a klasszikusból ebbe az irányba.[* 5] Az első show-jellegű bemutatóját – amelyben a klasszikus zene és a „virtuóz hegedűiskola” hagyományait modern, könnyűzenei hangzással ötvözte – akkori svájci menedzsere, Andreas Camenzind segítségével hozta létre Magic Stradivarius címmel. 2000 telén már ezzel a repertoárral aratott sikert Európa-szerte. Ekkor alapította meg a 'Pearls of Classics' kamarazenekart, melynek húsz hölgy tagja volt, majd 2004-ben a Monte Carlo Orchestra nevű, öt lányból álló zenekart, akikkel 2006-tól a Budapest Balettel közös Stradivarius Koncert Showval járta a világot, mellyel az azonos című lemezét népszerűsítették. A multinacionális BMG hanglemezkiadó 2001-ben szerződtette, mely együttműködésből született meg a Strings 'n' Beats című albuma.
Elsősorban – a 2006-os torinói olimpiai játékokon – Jevgenyij Pljusenko révén vált ismertté, pedig a Művészet a Jégen (Art on Ice) című zeneművet még 25 éves korában szerezte a Zürichben működő világhírű jégrevü nyitózenéjeként – Pljuscsenkóval itt találkozott. A 2006-os siker után a világbajnok korcsolyázóval közösen hozták létre a Királyok a Jégen (Kings on Ice) showt, amit számos helyen előadtak. Többek között Pavuk Viktória, Stéphane Lambiel és a Totymjanyina–Marinyin páros, de Sebestyén Júlia is korcsolyázott már a zenéjére, ezért a „korcsolyázók hegedűseként” is emlegetik. 2008-ban hegedűkíséretével részese volt az 53. Eurovíziós Dalfesztivál győztesének, az orosz Dima BilanBelieve Me című dalának is, miközben mellettük Jevgenyij Pljuscsenko korcsolyázott.
2005 októbere óta tagja a Tehetséges Magyarország Alapítvány testületének, az úgynevezett Tehetség Tanácsnak.
2009-ben újjászervezte a Bécsi Strauss Zenekart (Vienna Strauss Orchestra), aminek 2015-ben, Amerikából hazatérve a zenei vezetőjének kérték fel. 2013-ban egy kétéves zenei szerződés miatt költözött Miamiba családjával.
2008-ban jelent meg az "A hegedű hercege, Edvin Marton titkos élete.” című életrajzi könyv – Victoria Rose tolmácsolásában –, melyet angol, magyar, román és orosz nyelven is kiadtak.
Felesége a 2005-ben a Miss Balaton cím elnyerésével ismertté vált Gombosi Adrienn, akivel 2009-ben házasodtak össze. Az azóta már privát séf, ételstylist és receptíró Marton Adriennel két gyermekük van, Maxim (2009) és Noel (2011).
Sport Emmy-díj zeneszerzői kategória (a 2005-ös Műkorcsolya Világbajnokságra komponált muzsikáért az azt közvetítő ESPN amerikai tévétársaság sportcsatornájának jelöltjeként, 27. díjátadó ünnepség New York, 2006)
2015 – Winter on Fire (magyarul: Tűz tele; közreműködő - szólóhegedűs; dokumentumfilm)
Megjegyzések
↑Egyes forrásokban születési helyeként Nagyszőlős, születési idejeként 1976. május 29. jelent meg.
↑id. Csűry Lajos Vácon az Antonio Vivaldi Kamarazenekar művészeti vezetője, ami 1996-ban alakult budapesti és váci muzsikusokból.
↑A Hello! magazin orosz oldalán 2015 júliusában ez szerepelt: öt évre kapta meg, amit aztán kétszer is meghosszabbítottak.
↑A Violin Assets GmbH egy olyan vállalkozás Bedburg kastélyában, ahol olyan befektetők, akik értékes vonós hangszerekbe fektettek, hangszereiket megfelelő szakmai felkészültséggel karban tartva és használatban tudhatják.
↑Az Aspeni Zenei Fesztiválon(wd) (Aspen) Dorothy DeLay(wd) hegedűs, zenepedagógus hívta meg a Juilliard zeneiskolába, ahova ösztöndíjjal fel is vették. A szobatársa egy lemezlovas lett, aki elhívta a klubjába. Itt kapta az inspirációt, hogy a rock-hangzást kombinálja a klasszikus zenével.
↑A Centre d'Arts Orford nemzetközi hegedűversenyen 1996-ban holtversenyben két hegedűs nyert, azonban az első hellyel járó lemezfelvételen csak az egyikük játszhatta el Arenszkij hegedűversenyét a központ vezetőjének I Musici de Montréal nevű zenekarával. Bár senki nem értette, Csűry (azaz Edvin Marton) ebben az évben egy Mozart-szonáta előadását kapta „kárpótlásként” Julij Turovszkij(wd) zenekarának szólistájaként.
↑ abKárpátaljai hírmondó 2. évf. 3. szám (Tiszaújlakon adták át a Bartók Béla emlékdíjakat; Magyar tannyelvű iskola avatása Kárpátalján „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”) 8–9. oldal (epa.oszk.hu) - 2006. szeptember (hozzáférés: 2015. december 3.)
↑ abcdeYuli Turovsky: Konyus, Davidov, GlazunovArchiválva2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 2nd Orford Arts Centre International Competition, chandos.net - 2007. október 18. (hozzáférés: 2015. december 3.)
↑Henrietta Mojžišová:BioArchiválva2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (forrása: Prince of the Violin - The Secret Life of Edvin Marton - 2008.), edvinmarton.mysteria.cz - fan page (angolul)
↑edvinmarton.ru:Életrajz Edvin Marton hivatalos orosz honlapján (oroszul)