Egyetemi Színpad
A mai világban a Egyetemi Színpad soha nem látott jelentőséget kapott. Megjelenése óta a Egyetemi Színpad jelentősen befolyásolta a társadalom, a kultúra és a gazdaság különböző aspektusait. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Egyetemi Színpad hatását és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Elemezni fogjuk időbeli alakulását, a társadalmi és politikai változásokra gyakorolt hatásait, valamint a jövőbeni lehetőségeket és kihívásokat. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Egyetemi Színpad megértésének és reflektálásának fontosságát, hogy jobban felkészülhessünk a kortárs világ kihívásaira.
| Egyetemi Színpad | |
 | |
| Bessenyei Ferenc az Egyetemi Színpadon, 1971 | |
| Általános adatok | |
| Alapítva | 1957 |
| Megszűnt | 1991, 1992-ben újra indult |
Az Egyetemi Színpad Budapest V. kerülete 1957 és 1991 között élt kis színháza volt. 1992 óta új helyszínen ismét működik.
Története
1957 szeptemberében nyílt meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatásával, annak Pesti Barnabás (ma Piarista) utcai (Bölcsészettudományi Kar) épületében, az egykori Piarista Gimnázium kápolnájának helyén, a szocialista kultúrpolitika keretében. Tagjai főként az intézmény öntevékeny hallgatói közül kerültek ki: a művészetek, a társadalom- és természettudományok egyaránt foglalkoztatták őket. Az Egyetemi Színpadon belül működött csoportok: az 1948-ban alakult Bartók Béla Egyetemi Énekkar, 1957-ben a Koncertzenekar, 1958-ban a Tánckar, 1961-ben az Universitas Együttes, az egyetem amatőr színházi csoportja indult, egyidejűleg, de csak pár évre (1961-65), az Egyetemi (ELTE) Operaegyüttes. Az Universitas Bábstúdió, az ELTE Amatőrfilm Klubja és a Balassi Bálint Szavalókör szintén jelentős mértékben hozzájárult a Színpad jó hírnevéhez.
Surányi Ibolya kezdetektől az irodalmi műsorokat szervezte. A Színpad fénykorában, az 1960-as években a különböző csoportok itthon és külföldön nagy sikereket értek el. Az Universitas Együttes, amelynek alapító tagjai közül azóta többen hivatásos művészek lettek – Fodor Tamás, Halász Péter, Hetényi Pál, Kristóf Tibor, Sólyom Katalin, Jordán Tamás – első nagy sikerét Majakovszkij Gőzfürdő című művével aratta. Ezután Arisztophanész: Madarak, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi című darabokkal is remekeltek. Számos nagy művész is segítette az egyetemistákat, így Ruszt József, Latinovits Zoltán, akik önálló estjeikkel szerepeltek, és Mensáros László XX. század c. műsorával. A kis Egyetemi Operaegyüttes is több nívós ária- és dalestet rendezett, valamint előadta Lehár "A mosoly országa" című operettjét. Az 1970-es évek elején beatzenekarok is felléptek itt, pl. az Illés-együttes és a Mini. Az 1980-as évek elején a hely vesztett jelentőségéből, már nem az a forrongó szellemi műhely volt, ami a kezdetekben. Ehhez alkalmasint hozzájárult az is, hogy 1976-tól az Universitas az ELTE Eötvös Klub alagsori helyiségébe, a Hordóba tette át székhelyét. 1982-ben átépítették és korszerűsítették a Színpadot.
A piarista rend 1990 végén visszakapta a termeket. 1991. április 29-én tartották az Egyetemi Színpad búcsúestjét. 1992 novemberében egyéves bizonytalan állapot után a Művelődési Minisztérium és az ELTE együttműködésében a Szerb u. 21–23. alatti egyetemi épületben, Puskás Tamás vezetésével ismét megnyílt az Egyetemi Színpad.
Képek
-
Benedek Miklós és Latinovits Zoltán, 1970 -
Márai Enikő és Mikó István, 1973 -
Latinovits Zoltán, 1974 -
Dunai Tamás (balra) Déry Tibor Az óriáscsecsemő c. darabjában -
Petőfi rock, középen: Dózsa Erzsi, Árkosi Árpád, Vági László és Ács János -
-
Lehár: "A mosoly országa" az Egyetemi Szinpadon, 1962. XI. 24. - Pászthory Melinda (Lisa), Hevesi Attila (inas) és Rézbányai László (Szu-Csong), Budapest
