A mai világban a Elsa Morante olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A Elsa Morante jelentősége az elmúlt években felértékelődött, mivel hatása a társadalom különböző területeire terjed ki. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és a személyes kapcsolatokra gyakorolt hatásáig a Elsa Morante állandó beszédtéma lett. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Elsa Morante-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak eredetét, fejlődését és lehetséges következményeit a jövőben.
1912-ben született Rómában, a via Felice Anerio 7. alatt, a zsidó származású Irma Poggibonsi és Francesco Lo Monaco postai alkalmazott szerelemgyermekeként. Születése után Irma férje, Augusto Morante saját gyermekeként ismerte el Elsát. Augusto egy javítóintézetet vezetett, ennek közelében nőtt fel Elsa testvéreivel, Aldóval, a később szintén íróvá váló Marcellóval (1916-2005) és Mariával.
Kisgyermekkorától érdeklődött az írás iránt, mondókákat, meséket, verseket és novellákat írt, melyeket 1933-tól kezdve egészen a második világháború kitöréséig sikerült fokozatosan megjelentetnie Corriere dei piccoli, Meridiano di Roma, I diritti della scuola című lapoknak. Korai sikerét Francesco Bruno irodalomkritikusnak köszönheti. Ezeket a műveket 1941-ben adta ki Il gioco segreto címmel. 1942-ben ifjúsági regénye jelent meg Le bellissime avventure di Caterì dalla trecciolina címmel. A könyv illusztrációit is az írónő készítette, majd 1959-ben átírta a történetet, és Le straordinarie avventure di Caterina jelentette meg.
A második világháború alatt férjével elhagyták Rómát és Fondiba menekültek a náci katonák elől. Fondi és környéke gyakran visszatér mindkettejük írásaiban, például Morante A történelem című regényében. Ekkoriban kezdte el Katherine Mansfield naplóját (Scrapbook) fordítani, mely később nagy hatással volt a műveire. A háború után ő és férje találkoztak William Weaver amerikai műfordítóval, aki segített az olasz író-házaspárnak betörni az amerikai irodalmi piacra.
Legelső regénye, a Menzogna e sortilegio1948-ban jelent meg, mely elnyerte a Viareggio-díjat. A könyv William Weaver segítségével jelent meg Amerikában 1951-ben. 1957-ben kiadott második regénye, az Arturo szigete szintén nagy sikert aratott, Strega-díjjal jutalmazták. Damiano Damiani vitte filmvászonra. 1958 és 1968 között három kötete jelent meg: az Alibi című verseskötet (1958), a Lo scialle andaluso című novelláskötet (1963) és az Il mondo salvato dai ragazzini (1968).
1961-ben vált el Moraviától, innentől kezdve az írásnak szentelte életét. Bár a Senza i conforti della religione című művét sosem fejezte be és nem került kiadásra, az 1974-ben megjelentetett A történelem című regényével óriási nemzetközi sikert ért el. Utolsó művét, az Aracoelit 1982-ben adta ki. Nem sokkal később eltörte combcsontját, ezért öngyilkosságot próbált meg elkövetni. 1984-ben elnyerte a Prix Médicist. 1985-ben halt meg infarktusban.
Műveinek olasz kiadásai
Prózái
Il gioco segreto, novelláskötet, Milano, Garzanti, 1941, az itt megjelenő elbeszélések:
L'uomo dagli occhiali (1936)
La nonna (1937)
Via dell'Angelo (1937)
Il gioco segreto (1937)
Il compagno (1938)
Cane (1939)
Una storia d'amore (1939)
Il cocchiere (1939)
Lo scolaro pallido (1939)
Innocenza (1939)
L'Anima (1939)
Appuntamento (1939)
I due zaffiri (1940)
La pellegrina (1940)
I gemelli (1940)
Il cavallo dell'ortolano (1940)
Il confessore (1940)
Un uomo senza carattere (1941)
Il barone (1941)
Frivolo aneddoto sulla Grazia (1941)
Le bellissime avventure di Caterì dalla Trecciolina e altre storie (szöveg és illusztráció), Torino, Einaudi, 1942; később az átírt és újraszerkesztett Le straordinarie avventure di Caterina, ivi, 1959; 1969; 2007
Menzogna e sortilegio, regény, Torino, Einaudi, 1948
Lo scialle andaluso, elbeszélés, Botteghe Oscure, 1953
Arturo szigete(L’isola di Arturo), Torino, Einaudi, 1957 (fordította Dankó Éva)
Lo scialle andaluso, Torino, Einaudi, 1963; az itt megjelenő elbeszélések:
Il ladro dei lumi (1935)
L'uomo dagli occhiali (1936)
La nonna (1937)
Via dell'Angelo (1937)
Il gioco segreto (1937)
Il compagno (1938)
Andurro e Esposito (1939)
Il cugino Venanzio (1940)
Un uomo senza carattere (1941)
Il soldato siciliano (1945)
Donna Amalia (1950)
Lo scialle andaluso (1951)
A történelem(La storia), Torino, Einaudi, 1974 (fordította Zsámboki Zoltán)
A történelem. Regény; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 1989
Emlékezete
Olaszországban számos közterület őrzi a nevét. Rómában, a Piazza Elsa Morantén működik az Elsa Morante Kulturális Intézet (Centro Culturale Elsa Morante).
Giorgio Bàrberi Squarotti, "Morante", in Poesia e narrativa del secondo Novecento, Milano, Mursia, 1961, pp. 268–71
Angelo R. Pupino, Strutture e stile della narrativa di Elsa Morante, Ravenna, Longo, 1967
Cesare Garboli, La stanza separata, Milano, Mondadori, 1969, pp. 56–71
Giorgio Montefoschi, Funzione dei personaggi e linguaggio in "Menzogna e sortilegio" di Elsa Morante, in "Nuovi Argomenti", n.s., 15, 1969
Carlo Sgorlon, Invito alla lettura di Elsa Morante, Milano, Mursia, 1972; 1978; 1985; 1994; 2005
Cesare Cases, "La Storia". Un confronto con "Menzogna e sortilegio", in "Quaderni Piacentini", XIII, n. 53-54, 1974, poi in Patrie lettere, Torino, Einaudi, 1987, pp. 104–125
Camillo Bria, Elsa Morante, Roma, Ciranna, 1976
Gianni Venturi, Elsa Morante, Firenze, La nuova Italia ("Il castoro" n. 130), 1977
Donatella Ravanello, Scrittura e follia nei romanzi di Elsa Morante, Venezia, Marsilio, 1980
Concetta D'Angeli, Leggere Elsa Morante: Aracoeli, La Storia e Il mondo salvato dai ragazzini, Roma, Carocci, 2003
Maria Rosaria Gilio, Le "lusinghe" di Maia nelle opere di Elsa Morante, Roma, Sovera, 2003
Giuliana Zagra e Simonetta Buttò (a cura di), Le stanze di Elsa. Dentro la scrittura di Elsa Morante, Roma, Colombo, 2006 (con saggi di Cesare Garboli, Giuliana Zagra, Gabriella Palli Baroni, Simona Cives, Leonardo Lattarulo, Magda Vigilante, Laura Desideri, Alessia Dell'Orca, Luigi De Angelis e Paola Fuselli)
Elena Porciani, L'alibi del sogno nella scrittura giovanile di Elsa Morante, Soveria Mannelli: Iride, 2007
(angolul) Lily Tuck, Woman of Rome: A Life of Elsa Morante, New York, Harper Collins, 2008
Gandolfo Cascio, L’estetica dell’ebreo e del cristiano nei racconti de «Lo scialle andaluso» di Elsa Morante, in AA.VV., Contemporary Jewish Writers in Italy: a Generational Approach, Utrecht, Igitur, 2007, pp. 40–45, ora in Id., Variazioni romane. Studi su Penna, Morante, Wilcock e Pecora, Uitgave Volksuniversiteit Amstelland, Amstelveen, 2011.