Ebben a cikkben elmélyülünk a Endre Béla izgalmas világában, feltárva eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Megjelenése óta a Endre Béla felkeltette a különböző közönségek figyelmét, vitákat, elmélkedéseket és vegyes érzelmeket váltva ki. Az évek során a Endre Béla különböző területeken bizonyította befolyását, a technológiától a művészetekig, beleértve a politikát és a populáris kultúrát is. Egy részletes elemzésen keresztül igyekszünk megérteni a Endre Béla jelentőségét a mai világban, és a körülöttünk lévő valóságot átalakító potenciálját.
Endre Béla | |
Önarcképe (1828 előtt) | |
Született | Endre Béla András 1870. november 19. Szeged |
Elhunyt | 1928. augusztus 12. (57 évesen) Mártély |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Endre András Mayer Kornélia |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái | Julian Akadémia (–1898) |
Kitüntetései | Hódmezővásárhely díszpolgára (1975) |
Endre Béla aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Endre Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Endre Béla (Szeged, 1870. november 19. – Mártély, 1928. augusztus 12.) festő, iparművész.
Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki 1910-től minden nyáron Mártélyon alkotott.
Szegeden, a Fekete házban született, amelynek nagyapja, Mayer Ferdinánd (1817–1903) volt a tulajdonosa. Szülei Endre András mérnök és Mayer Kornélia voltak. Mérnöki tanulmányait abbahagyta, és 1890–98 között festészetet tanult, Párizsban, majd Olaszországban járt. 1908-ban Hódmezővásárhelyen telepedett le. Közös műteremben alkotott Tornyai Jánossal és Rudnay Gyulával.
1912. február 5-én kezdeményezője volt hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telep-ének – amelyet 1971-ben az Alföldi Porcelángyárral összevontak –, ahol maga is készített kerámiákat. Hódmezővásárhelyen 1912-ben, Makón 1913-ban, Aradon 1914-ben közös kiállításon jelent meg. 18 nyáron keresztül Mártélyon az alföldi embereket és a jellemző tájat festette egyénien gyengéd, humanisztikus szemlélettel. Néhány korai műve, a Leszámolás, a Bölcső mellett Munkácsy hatását mutatja. Képein a Munkácsy és nagybányai hagyományokon túl posztimpresszionista vonások is fellelhetők. (Alföldi tanya, Viharfelhők a tanyán).
Legtöbb művét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi, s vannak művei a budapesti Magyar Nemzeti Galériában és a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. 1970-ben, születésének 100. évfordulója alkalmából Hódmezővásárhelyen, Budapesten és Szegeden rendeztek emlékkiállítást.
2005 márciusában emlékkiálítása nyílt az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban