Erődítmény
A mai cikkben a Erődítmény-ről fogunk beszélni. A Erődítmény olyan téma, amely régóta érdeklődést és vitát vált ki. Ez a személy/téma/dátum jelentős hatást gyakorolt a társadalom egészére, és fontos megérteni jelentőségét és relevanciáját a mai világban. Ebben a cikkben a Erődítmény különböző aspektusait fogjuk feltárni, a történetétől a mai hatásig, azzal a céllal, hogy teljesebb és tágabb képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy a cikk végére az olvasók jobban megértik és jobban értékelik a Erődítmény-et.
Az erődítmény katonai terminológiában használt formájában az erődítési építmények kifejezés védelmi célból épített nagy védőképességű, tartós vagy ideiglenes erődítési célú építményt, építménycsoportot vagy nagyobb erődök rendszerét jelenti.
Például ide sorolható az egyszerű géppuskás vasbeton építmény, a kiépített lövészárokrendszer, de erődítmény egy több erődöt, páncélkupolát, föld alatti összekötő utat, óvóhelyet és raktárakat magába foglaló erődtámpont is. Rendszerezését tekintve lehetnek tüzelőállások, fedezékek, óvóhelyek, vezetési építmények, logisztikai, és egészségügyi létesítmények.
Erőd
Az erőd kisebb létszámú védősereg számára épített önálló, azaz várral, vagy erődített hadállással erődítészetileg össze nem kötött, minden oldal felé megvédhető vár.
Megkülönböztethetünk várerődöket, amelyek valamely várnak kiegészítő részei, záró erődöket, melyek adott szorost zárnak el, parti erődöket, melyek feladata a tenger felőli támadások kivédése, vértezett erődöket, melyeknek az ellenség által lőhető részei acélvértekkel vannak befedve valamint torony-erődöket, melyeknek fő alkotórésze a vértekből alkotott kupolaszerű, többnyire gépezettel forgatható torony, melyben két igen nagy löveg van elhelyezve.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Hadtudományi lexikon I–II. Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-X
További információk
- Erőd.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Vár.lap.hu – Linkgyűjtemény
