Ebben a cikkben a Esdrás lenyűgöző világát és a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását fogjuk felfedezni. A művészetre és a kultúrára gyakorolt hatásától a tudomány és technológia relevanciájáig a Esdrás nyomot hagyott a történelemben, és ma is nagy érdeklődésre tart számot. Elemezzük fejlődését az idők során, eredetétől jelenlegi állapotáig, és megvizsgáljuk, hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel gazdagító és szemléletes képet nyújtunk a Esdrás-ről és annak a modern világban való relevanciájáról.
Esdrás | |
Született | i. e. 504 Babilon |
Elhunyt | i. e. 421 (82-83 évesen) Júdea |
Állampolgársága | Óperzsa Birodalom |
Szülei | Seraiah |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | kohaniták |
A Wikimédia Commons tartalmaz Esdrás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Esdrás (más néven: Ezsdrás, Ezra, Ezdrás, héber: עזרא) Kr. e. 5. század - Kr. e. 4. század idején élt héber pap és történetíró, a zsidók babiloni fogságból való hazatérése idején és után.
I. Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza a száműzetésből a zsidók második csoportjával, 80 évvel az első csoport után, Kr. e. 460 körül. A király Esdrást tette felelőssé a nép oktatásáért, és kimondta, hogy főbenjáró bűnt követ el az aki nem cselekszi a király és Jahve törvényét. További feladata volt, hogy vallási reformot hajtson végre. Magyarázta a nép előtt Mózes törvényét. Azokat a zsidókat, akik idegen, pogány nőket vettek feleségül, kényszerítette, hogy bocsássák el őket. Nehémiás munkatársa volt a hit és az istentisztelet megújításában.
Neve valószínűleg az Azaryahu (עזריהו) név rövidítése, melynek jelentése "Jahve segít."
Esdrás és kortársa, Nehémiás könyvét is ugyanarra a tekercsre írták, amelyek szoros egységet alkotnak és csak később választották szét őket két könyvre. Esdrás könyve ott folytatja az ókori zsidó történelem elbeszélését, ahol a Krónikák 2. könyve befejeződik.
Esdrást a Korán is megemlíti Uzair éven (arabul: عزير). A sírtömbjeként tisztelt hely az iraki Baszra mellett zarándokhely a helyi arabok körében. Néhány kutató viszont vitatja, hogy valóban Esdrás van itt eltemetve.