Ez a cikk a Európai Beruházási Bank témával foglalkozik, egy olyan témával, amely ma nagyon fontos, és amely széles körű vitát és kérdéseket váltott ki különböző területeken. Annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról, különböző szempontokat elemezünk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a témának fontosságát és a társadalomra gyakorolt hatását. A bemutatott információk révén kritikai és reflektív elemzést kíván létrehozni, amely hozzájárul a Európai Beruházási Bank-ről szóló ismeretek gazdagításához, és arra ösztönzi a gondolkodást, hogy milyen hatással van a jelenlegi valóságra.
Európai Beruházási Bank | |
Alapítva | 1958 |
Székhely | Luxembourg ( é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 15″) |
Irányítószám | L-2950 |
Vezető |
|
Dolgozók száma | 3450 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 07″Koordináták: é. sz. 49° 37′ 13″, k. h. 6° 08′ 07″ | |
Az Európai Beruházási Bank weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Beruházási Bank témájú médiaállományokat. |
Az Európai Beruházási Bank (EBB) az Európai Unió fejlesztési bankja, amely az EU tagállamainak tulajdonában van. A világ egyik legnagyobb szupranacionális hitelezője.. Az EBB hitelek, garanciák és technikai segítségnyújtás révén finanszíroz és fektet be olyan projekteket, amelyek az Európai Unió politikai céljait szolgálják.
Az EBB az éghajlat, a környezetvédelem, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a fejlesztés, a kohézió és az infrastruktúra területére összpontosít. Nagy szerepet játszott a finanszírozásban a válságok idején, többek között a 2008-as pénzügyi válság és a COVID-19 világjárvány idején. 1958-as megalakulása óta eltelt 60 év alatt 2018-ig az EBB több mint 1,1 billió eurót fektetett be. Elsősorban olyan projekteket finanszíroz, amelyeket "az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes mértékben finanszírozni".
Az EBB a világ egyik legnagyobb zöldfinanszírozója. 2007-ben az EBB a világon elsőként bocsátott ki zöld kötvényeket. 2019-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2021 végéig nem finanszíroz fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos projekteket. Az EBB azt tervezi, hogy 2030-ig 1 billió eurót fektet be az éghajlattal kapcsolatos projektekbe, beleértve az igazságos átmenetet is.. Az EBB-t nem az EU költségvetéséből finanszírozzák. Ehelyett a nemzetközi tőkepiacokon keresztül, kötvények kibocsátásával szerez pénzt. Az EBB-t a "nagy három" hitelminősítő intézet a kötvénypiac leghitelesebb minősítésével, a triple-A-val minősíti: A Moody's, a Standard and Poor's és a Fitch. Minden tagállam tőkét fizet be az EBB tartalékaiba, ami nagyjából megfelel az EU bruttó hazai termékéből való részesedésének.
Az EBB-t a Római szerződés alapította, amely 1958. január 1-jén lépett hatályba. A világ első regionális fejlesztési bankja volt, és néha a legnagyobb multilaterális fejlesztési bankként (MDB) emlegetik. Az EBB-t azért hozták létre, hogy a kevésbé fejlett régióknak nyújtott hitelek révén elősegítse az EU méltányos fejlődését, és támogassa az EU belső piacát. Az EBB a világ 140 országában tevékenykedik. Beruházásainak mintegy 10%-át az EU-n kívül valósítja meg, hogy támogassa az Európai Unió fejlesztési segélyezési és együttműködési politikáját.
Az EBB-t számos kritika érte és ellentmondást váltott ki különböző saját (vagy általa finanszírozott projektek) intézkedései és mulasztásai miatt, többek között: elégtelen konzultáció az érdekelt felekkel, a szervezeti átláthatóság hiánya, az éghajlatváltozásra adott válaszlépések, a vegetáriánus és vegán értékek védelme és népszerűsítése, adóelkerülés és a személyzet zaklatása.