A mai világban a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége olyan kérdés, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a különböző területek fejlődésében betöltött fontossága, akár a kultúrára és a szórakoztatásra gyakorolt hatása miatt, a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége széles közönség érdeklődésére vált. Ebben a cikkben a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Ezen kívül elemezzük, hogy a Európai Unió Alapjogi Ügynöksége hogyan hagyott nyomot különböző területeken, és hogyan vált mélyrehatóan megvizsgálandó jelenséggé.
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) | |
Alapítva | 2007. február 15. (elfogadás) 2007. március 1. (megalakulás) |
Székhely | Bécs, Ausztria |
igazgató | Michael O'Flaherty |
Dolgozók száma | 105 |
é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 16° 22′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 53″, k. h. 16° 22′ 29″ | |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) weboldala |
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (röviden: Alapjogi Ügynökség, az angol rövidítése: FRA az Európai Unió bécsi székhelyű ügynöksége, amely 2007. március 1-én jött létre a Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) alapján.
Az Alapjogi Ügynökség egyedi panaszokkal nem foglalkozik.
Célja, hogy az EU és tagállamai érintett intézményeinek az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakértelmet biztosítson. Ennek keretében adatokat gyűjt, elemez és terjeszt az uniós intézkedéseknek az emberek alapvető jogaira gyakorolt sajátos hatásairól; véleményeket fogalmaz meg az uniós intézmények és kormányok számára; az alapvető jogokkal kapcsolatos tudományos kutatásokat és felméréseket folytat; és kommunikációs stratégiákat és kampányokat tervez, illetve hajt végre.
A rendelet alapján az Ügynökség a következő tevékenységeket folytatja: