Ebben a cikkben a Eyvind Johnson fontosságát a mai társadalomban tárgyaljuk. A Eyvind Johnson számos területen releváns témává vált, a politikától a populáris kultúráig. Hatása világszerte kiterjed, vitákat és elmélkedéseket generál az életünkre gyakorolt hatásáról. Részletes elemzésen keresztül a Eyvind Johnson különböző perspektívái és megközelítései kerülnek feltárásra azzal a céllal, hogy megértsék valódi természetét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Továbbá megvizsgáljuk a Eyvind Johnson implikációit és következményeit a mai világban, így teljes áttekintést adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.
Eyvind Johnson | |
Született | Eyvind Olov Verner Johnson 1900. július 29. Boden |
Elhunyt | 1976. augusztus 25. (76 évesen) Stockholm |
Állampolgársága | svéd |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Foglalkozása | |
Tisztsége | seat 11 of the Swedish Academy (1957. december 20. – 1976. augusztus 25.) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Skogskyrkogården (Garden of Rememberance) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eyvind Johnson témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eyvind Johnson (Boden, 1900. július 29. – Stockholm, 1976. augusztus 25.) svéd regény- és novellaíró.
Eyvind Johnson a svédországi Boden külvárosában született 1900. július 29-én. 15 éves korában elhagyta a szülői házat és rönkúsztatóként, fűrésztelepi munkásként és mozikban jegyszedőként tartotta el magát. 1919-ben Stockholmba költözött. Stockholmban a baloldali, anarchista Brand magazinhoz szegődött el újságírónak, amelynek tíz éven át, 1929-ig volt az újságírója. Továbbá írt a félhetente megjelenő Syndikalistennek , majd a napilapként üzemelő jogutódjának, az Arbetarennek .
1974-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, Harry Martinsonnal megosztva. A Nobel-díj odaítélésének indoklása: „elbeszélőművészetéért, mely messze tekint időben és térben a szabadság szolgálatáért”.