Ezüstpinty

A Ezüstpinty egy olyan téma, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. Relevanciája a mindennapi élet különböző aspektusaiban nyilvánul meg, a populáris kultúrától a politikáig és a gazdaságig. Miközben feltárjuk a következményeit, a lehetőségek olyan univerzumát fedezzük fel, amelyek felébresztik kíváncsiságunkat, és arra hívnak bennünket, hogy elmélkedjünk az emberi természetről. Ebben a cikkben a Ezüstpinty mélységeibe fogunk beleásni, feltárva eredetét, hatását és a történelem során kialakult fejlődését. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni ezt a jelenséget és a modern világra gyakorolt ​​hatását.

Ezüstpinty
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Tangarafélék (Thraupidae)
Alcsalád: Thraupinae
Nemzetség: Cissopini
Nem: Diuca
Reichenbach, 1850
Faj: D. diuca
Tudományos név
Diuca diuca
(Molina, 1782)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüstpinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstpinty témájú kategóriát.

Az ezüstpinty (Diuca diuca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó Diuca nem egyetlen faja.

Rendszerezése

A fajt Juan Ignacio Molina chilei zoológus és ornitológus írta le 1866-ban, a Fringilla nembe Fringilla diuca néven. Egyes szervezetek több fajt sorolnak ide, de ez még nem terjedt el általánosan.

Alfajai

  • Diuca diuca chiloensis Philippi Bañados & Peña, 1964
  • Diuca diuca crassirostris Hellmayr, 1932
  • Diuca diuca diuca (Molina, 1782)
  • Diuca diuca minor Bonaparte, 1850

Előfordulása

Dél-Amerika déli részén, Argentína, Bolívia, Brazília, Chile és Uruguay területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint másodlagos erdők, szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.

Megjelenése

Testhossza 18 centiméter, testtömege 25-41 gramm.

A tojó

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Jegyzetek

  1. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  2. Avibase. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)

Források

További információk