A Ezüstsirály témája olyan, amely felkeltette az emberek figyelmét és érdeklődését a világ minden tájáról. Történelmi eredetétől a mai relevanciájáig a Ezüstsirály a terület szakértői viták, elemzések és tanulmányok tárgya volt. A Ezüstsirály-hez kapcsolódó különféle szempontok, mint a társadalomra gyakorolt hatása, a populáris kultúrára gyakorolt hatása és a technológia fejlődésében betöltött szerepe kiterjedt kutatások és elmélkedések tárgyát képezték. Ez a cikk a Ezüstsirály fontosságával és relevanciájával kíván foglalkozni és elmélyülni, egy olyan részletes és teljes elemzést kínálva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy teljes mértékben megértsék ezt a lenyűgöző témát.
Ezüstsirály | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Larus argentatus Pontoppidan, 1763 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat és Ezüstsirály témájú kategóriát. |
Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
A fajt Erik Ludvigsen Pontoppidan dán püspök és ornitológus írta le 1763-ban.
Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok, folyótorkolatok és édesvízi tavak, valamint nádasok és mezőgazdasági területek.
Magyarországon rendszeres vendég, ritka kóborló, elsősorban télen. Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.
Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 138-150 centiméter. A tojó tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.
Magvakkal, termésekkel, férgekkel, rovarokkal, csigákkal, kagylókkal, más gerinctelenekkel, halakkal, kisemlősökkel, tojásokkal, fiókákkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik
A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.