Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Félsivatag-et, elemezve annak hatását különböző aspektusokban és összefüggésekben. A Félsivatag megjelenésétől napjainkig több szektorban is érdeklődés és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generálva. Ezeken az oldalakon végig mélyedünk jelentésében, hatásában és relevanciájában, igyekszünk teljes mértékben megérteni terjedelmét és hatását. Kritikus és reflektív megközelítésen keresztül a Félsivatag különböző nézőpontjaival és megközelítéseivel foglalkozunk, hogy gazdagítsuk az elemzést és elősegítsük a gazdagító vitát.
A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között. Ez az átmeneti öv akár több száz kilométer széles is lehet.
Két fő fajtájaː
A száraz éghajlat miatt keményszálú füvek, bozótok és más szárazságtűrő növények találhatók e tájon. A gyér növényzet még elegendő az erősen sós termőtalaj kialakítására, amely a félsivatagot elkülöníti a talajtakaró nélküli sivatagtól, illetve a csernozjomos (feketeföldes) mérsékelt övi és a margalitos (szintén feketeföldes) trópusi füves pusztától. Jellegzetesek a tamariszkusz cserjék, az ürömfélék, a kaktuszfélék (Amerika), a szakszaul (Közép-Ázsia). A növények gyökerei rendszerint mélyre hatolnak, a víztartó rétegekig.
Állatvilága: hüllők (kígyók, gyíkok), kutyafélék (pl. sivatagi róka) és macskafélék (pl. hiéna, vadmacska), teve, sáskák, pókfajok, skorpiók, ugrólábú rágcsálók, madarak (pl. talpastyúk, pusztai ölyv) stb.