Napjainkban a Fülepp Kálmán nagyon fontos témává vált társadalmunkban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Fülepp Kálmán jelentős hatással volt az emberek életére, mind személyesen, mind szakmailag. A Fülepp Kálmán megjelenése óta kiterjedt vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Fülepp Kálmán-hez kapcsolódó összes szempontot, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük, hogyan alakította a Fülepp Kálmán viselkedésünket, interakcióinkat és környezetünket, és átgondoljuk az általa kínált kihívásokat és lehetőségeket.
Fülepp Kálmán | |
Született | 1851. április 10. Ruszkabánya |
Elhunyt | 1919. szeptember 17. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Fülepp Lipót |
Foglalkozása | várospolitikus |
Tisztsége | Budapest főpolgármestere (1906. május 12. – 1912. május) |
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1872, jogtudomány) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-15) |
Budapest 3. főpolgármestere | |
Hivatali idő 1906. május 12. – 1912 májusa | |
Előd | Márkus József |
Utód | Heltai Ferenc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülepp Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fülepp Kálmán (Ruszkabánya, 1851. április 10. – Budapest, 1919. szeptember 17.) Budapest egykori főpolgármestere.
Budapesten fejezte be tanulmányait. 1873-tól ügyvédi irodája volt. 1877-ben a főváros alkalmazottja lett. 1900-ban tiszti főügyész, majd a koalíciós kormány idején, 1906-ban főpolgármester lett, mivel személyében a városházi pártok és az uralkodó is megbízott. 1919. szeptember 17-én hunyt el a román megszállás alatt álló Budapesten. A tanács méltón gondoskodott nyugalmazott főpolgármesteréről: a ferencvárosi templomban felravatalozott hamvait a Kerepesi úti temetőben kijelölt díszsírhelyre temették. A főváros 1928-ban emelte sírja fölé az ifjabb Vastagh György által alkotott síremléket.
A kortársak jellemzése szerint csendes, finom, halk szavú, igazi úriember volt, „a legangolabb” magyar.
Az 1906. május 12-én tartott főpolgármester-választó rendkívüli közgyűlésen a leadott 303 érvényes szavazatból Fülepp 177-et kapott, s így ő lett a következő hat évre a főváros főpolgármestere. Ekkoriban választották meg a város tényleges irányítóját, a polgármestert, Bárczy Istvánt is, akivel új korszak kezdődött a Városházán.
Fülepp főpolgármesteri programjának egyik jelentős újdonsága az volt, hogy a nyereségesen működő közüzemek "községesítését", vagyis fővárosi kezelésbe vételét tervezte. Ez egyben a főváros háztartásának gyökeres átalakítását is jelentette volna. Ő is ígérte a már régen elavult fővárosi törvény reformját és a városi adminisztráció észszerűsítését.
Főpolgármesterként a gyakorlati városigazgatásba nem szólt, nem is szólhatott bele, a következő évek nagy horderejű változásait, az új városfejlesztési elképzeléseket Bárczy polgármester és csapata végezte el.
1912-ben, amikor hatéves mandátuma lejárt, önként lemondott – lemondásra kényszerült – tisztségéről, s visszavonult a magánéletbe.
Igazi szenvedélye az evezés volt. A Nemzeti Hajós Egyletbe már fiatalon, 1877-ben belépett, s élete végéig tagja maradt. Évtizedekig ő volt az egylet igazgatója, majd elnöke. Fülepp Kálmánt a sporttörténet, mint a magyar evezőssport felvirágoztatóját, s nagy alakját tartja számon.