Ebben a cikkben elmélyülünk a Farkas Emőd lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai relevanciáig részletesen elemezzük a Farkas Emőd minden aspektusát, teljes és speciális áttekintést nyújtva, amely átfogó megértést ad az olvasónak erről a témáról. Részletes kutatások, adatok és elemzések révén felfedezzük, hogy a Farkas Emőd hogyan befolyásolta és alakította át a mindennapi élet különböző aspektusait, valamint jelentőségét a kortárs kultúrában. Történelmi, társadalmi és kulturális relevanciájára összpontosítva ez a cikk átfogó és gazdagító áttekintést kíván nyújtani, amely gondolkodásra és mélyreható ismeretekre hív a Farkas Emőd-ről.
Farkas Emőd | |
Született | 1866. augusztus 10. Álmosd |
Elhunyt | 1920. november 1. (54 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | |
Fontosabb művei | • Álmok, árnyak • Margitszigeti vadrózsák • Boszniában |
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Emőd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dulházi, farkasfalvi Farkas Emőd (Álmosd, 1866. augusztus 10. – Budapest, 1920. november 1.) író, költő, hírlapiró.
Farkas Balázs kisdednevelő és Thanhoffer Róza fia. Középiskoláit az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte; 1885-89-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. Tanított Sopronban a Csöndes-féle gimnáziumban, Rákospalotán a dr. Szabó Alajos-féle intézetben és a budapesti magyar királyi állatorvosi akadémián. 1890-91-ig a katonai évét szolgálta le és tiszti vizsgát tett; azután Rákospalotán nyert tanári alkalmazást. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (37-5-40).
Első irodalmi cikke az Ungvári Közlönyben (1883. Ünnepeljük meg márczius 15-ét c.) jelent meg; ettől kezdve a nevezett lapban és az Ungban sűrűn jelentek meg tőle vezérczikkek, tárczák, vers és próza; 1885-86-ban a Függetlenség cz. politikai napilapnak belmunkatársa volt, melyben számos politikai és szépirodalmi dolgozata jelent meg névtelenűl vagy F. E. és f. e. jegyek alatt. Ezeken kívül a Magyar Geniusz, Ország-Világ, Egyetértés, Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Nők Lapja, A Hét, Üstökös, Magyarország sat c. lapokban jelentek meg tőle részint verses, részint prózai irodalmi dolgozatok.