Franciaország uralkodóinak listája

Manapság a Franciaország uralkodóinak listája olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. A politikától a populáris kultúráig a Franciaország uralkodóinak listája sok ember számára állandó vita és inspiráció forrásává vált. Az idő múlásával a Franciaország uralkodóinak listája jelentősége megnőtt, és jelentős hatással volt az emberek egymás közötti interakciójára. Ennek a cikknek a célja, hogy részletesen feltárja a Franciaország uralkodóinak listája hatását a mai társadalomra, és megvizsgálja, hogyan fejlődött az idők során. Hasonlóképpen, a Franciaország uralkodóinak listája körül létező különböző nézőpontok és vélemények elemzésre kerülnek, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Franciaország királya
A franciák királya
Királyi címer
Királyi címer
Utolsó I. Lajos Fülöp király 1830. augusztus 1. – 1848. február 24.
Utolsó
I. Lajos Fülöp király

1830. augusztus 1. – 1848. február 24.

Adatok
Ország Francia Királyság
MegszólításKirályi felség
ElsőCapet Hugó
(987–996)
UtolsóI. Lajos Fülöp
(1830–1848)
HázastársaFrancia királyné
FelváltottaCsászár
(1792–1814)
Koronázás Orléans
Reims
Egyéb címekNavarra hercege

Regnálás kezdete987
Regnálás vége1848

ElődNyugati frank király
UtódKöztársasági elnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaország királya
A franciák királya
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik. Az a vita alapja, hogy Franciaország, mint államalakulat mikor jött létre, tehát mikor vált külön a Frank Birodalomtól.

  • Többek szerint Franciaország uralkodóinak listáját az első frank uralkodók nevével kellene kezdeni, tehát a Meroving-dinasztia tagjaival, hiszen a francia államot hagyományosan I. Frank Klodvig alapította meg.
  • Mégis a legerősebb álláspontot azok képviselik, akik a verduni szerződés megszületésétől, tehát 843-tól kezdve beszélnek Franciaországról, és ezért francia uralkodókról is. A szerződésben felosztották az Európa nagy részére kiterjedő Frank Birodalmat, amelynek nyugati részén megalakult a mai, modern értelemben vett Franciaország elődje.

Az alábbi táblázat ezt az utóbbi álláspontot veszi alapul, és Franciaország uralkodóit a verduni szerződéstől kezdődően írja le, tehát a Karoling-dinasztia uralkodóival kezdve. Az államalakulatot a kései Karolingok időszakában általában Nyugati Frank Királyságként szokták megnevezni – a Francia Királyság elnevezést a Capetingek trónra lépésétől (987) szokás használni.

Nyugati Frank Királyság

Karoling-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
1.
II. Károly
a Kopasz
843 – 877

848. június 6.
Orléans
I. Lajos frank császár fia. A 843-as verduni szerződést követően beszélhetünk szorosan véve Franciaországról.
2.
II. Lajos
a Hebegő
877 – 879

877. december 8.
Compiègne
II. Károly fia.
3.
III. Lajos
879 – 882

879. szeptember 4.
Ferrieres
II. Lajos fia.
4.
II. Karlmann
879 – 884

879. szeptember 4.
Ferrieres
III. Lajos fivére. Bátyjával társkirályként uralkodott.
5.
Károly
a Kövér
885 – 887

885. május 20.
Grand
I. Lajos unokája.

Capeting-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
6.
Odó
888 – 898

888. február 29.
Compiègne
Az első Capeting-házi uralkodó.

Karoling-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
7.
III. Károly
az Együgyű
898 – 922

893. január 28.
Reims
Karlmann fivére.

Capeting-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
8.
I. Róbert
922 – 923

922. június 29.
Reims
Odó fivére.

Burgundi-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
9.
Rudolf
923 – 936

923. július 13.
Soissons
I. Róbert veje.

Karoling-ház

Uralkodó Uralkodott Koronázása Megjegyzés
10.
IV. Lajos
a Tengerentúli
936 – 954

936. június 19.
Laon
III. Károly fia.
11.
Lothár
954 – 986

954. november 12.
Reims
IV. Lajos fia.
12.
V. Lajos
a Henye
986 – 987

979. június 8.
Compiègne
Lothár fia. Törvényes örökös nélkül halt meg, így a Karolingok uralmát Capetingek vették át.

Francia Királyság (987–1795)

Capeting-dinasztia

Valois-ház (1328–1589)

Főcikk: Valois-ház

Bourbon-ház (1589–1795)

Főcikk: Bourbon-ház
Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
IV. Nagy Henrik
franciául: Henri IV le Grand
Franciaország és Navarra királya
1553. december 13.

1610. május 14.
(56 évesen)
1589. augusztus 2.
1610. május 14.
A Capeting-ház oldalági leszármazottja, Antoine de Bourbon, Vendôme hercege és Jeanne d’Albret királynő fia, egyben anyját követvén már 1572-től Navarra királya is.
XIII. Igazságos Lajos
franciául: Louis XIII le Juste
Franciaország és Navarra királya
1601. szeptember 27.

1643. május 14.
(41 évesen)
1610. május 14.
1643. május 14.
IV. Henrik király és Maria de’ Medici királyné fia. Uralkodásának alakulásában nagy szerep jutott Richelieu bíboros személyének.
XIV. Lajos, a Napkirály
franciául: Louis XIV le Roi-Soleil
Franciaország és Navarra királya
1638. szeptember 5.

1715. szeptember 1.
(76 évesen)
1643. május 14.
1715. szeptember 1.
XIII. Lajos király és Ausztriai Anna királyné fia. Rendszere az abszolutizmus egyik első számú és legfőbb példája. Európa leghosszabb ideig regnáló uralkodója.
XV. Hőnszeretett Lajos
franciául: Louis XV le Bien-Aimé
Franciaország és Navarra királya
1710. február 15.

1774. május 14.
(64 évesen)
1715. szeptember 1.
1774. május 14.
XIV. Lajos király dédunokája, Louis de Bourbon, Burgundia hercege és Savoyai Mária Adelheid dauphine fia. Kezdetben régens mellette Philippe d’Orléans, Orléans hercege.
XVI. Lajos
franciául: Louis XVI
Franciaország és Navarra királya
1754. augusztus 23.

1793. január 21.
(38 évesen)
1774. május 10.
1792. szeptember 4.
XV. Lajos király unokája, Louis Ferdinand de Bourbon dauphin és Szászországi Mária Jozefa dauphine fia. A francia forradalom megdöntötte uralmát, majd 1792-ben őt, 1793-ban feleségét, Marie Antoinette királynét is kivégezték.

Névleges uralkodók:

  • XVII. Lajos (1793. január 21. – 1795. június 8.), XVI. Lajos fia, börtönben halt meg.

Francia Császárság (1804–14)

Bonaparte-ház

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
I. Napóleon
franciául: Napoléon I
A franciák császára
1769. augusztus 15.

1821. május 5.
(51 évesen)
1804. március 20.
1814. április 6.
Carlo Buonaparte és Letizia Ramolino fia, kora egyik legmeghatározóbb vezetője, aki elérte francia hegemóniát a kontinens felett.

Francia Királyság (1814–15)

Bourbon-ház

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
XVIII. Lajos
franciául: Louis XVIII
Franciaország és Navarra királya
1755. november 17.

1824. szeptember 16.
(68 évesen)
1814. április 6.
1815. március 20.
XVI. Lajos király testvére, korábban Provence grófja. De jure már az ifjú XVII. Lajos 1795-ös halála után uralkodónak tartotta magát. 1814-ben visszaállították a királyságot.

Francia Császárság (1815)

Bonaparte-ház

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
I. Napóleon
franciául: Napoléon I
A franciák császára
1769. augusztus 15.

1821. május 5.
(51 évesen)
1804. március 20.
1814. április 6.
Száz nap erejéig visszatért száműzetéséből, ám a hatodik koalíciós háború végül megdöntötte hatalmát. Lemondott fia, II. Napóleon javára, ám őt már nem koronázták meg.

Francia Királyság (1815–48)

Bourbon-ház (1815–30)

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
XVIII. Lajos
franciául: Louis XVIII
Franciaország és Navarra királya
1755. november 17.

1824. szeptember 16.
(68 évesen)
1815. július 7.
1824. szeptember 16.
Alkotmányos monarchiát vezetett be, majd unokaöccsének, Charles Ferdinand d’Artois, Berry hercegének meggyilkolását követően ultrakonzervatív politikai fordulatot vett.
X. Károly
franciául: Charles X
Franciaország és Navarra királya
1757. október 9.

1836. november 6.
(79 évesen)
1824. szeptember 16.
1830. augusztus 2.
XVIII. Lajos király öccse, Artois grófja. A júliusi forradalom során lemondatták, ezt követően fia, Lajos, Angoulême hercege, valamint unokája, Henri d’Artois névleges király volt.

Orléans-i ház (1830–1848)

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
I. Lajos Fülöp, a Polgárkirály
franciául: Louis-Philippe I le roi citoyen
A franciák királya
1757. október 9.

1850. augusztus 29.
(76 évesen)
1830. augusztus 9.
1848. február 24.
XIV. Lajos király ükunokája, Louis Philippe d’Orléans és Marie Adélaïde de Bourbon-Penthièvre fia, korábban Orleans hercege. Az 1848. februári forradalom során lemondott.

Francia Császárság (1852–70)

Bonaparte-ház

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Megjegyzés Portré
III. Napóleon
franciául: Napoléon III
A franciák császára
1808. április 20.

1873. január 9.
(64 évesen)
1852. december 2.
1870. szeptember 4.
I. Napóleon császár unokaöccse, I. Lajos holland király és Hortense de Beauharnais fia, korábban az ország elnöke. A vesztes porosz–francia háborút követően lemondott trónjáról.

Kapcsolódó szócikkek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste des monarques de France című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9  , 285–288. oldal
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9