Friedrich Julius Stahl
A mai világban a Friedrich Julius Stahl sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A Friedrich Julius Stahl eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig folyamatos vitát váltott ki, amely mélyreható gondolkodást igényel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Friedrich Julius Stahl-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és tárgyilagos képet nyújtsunk a Friedrich Julius Stahl-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók szélesebb körben megértsék ezt a témát.
| Friedrich Julius Stahl | |
 | |
| Született | Julius Jolson-Uhlfelder 1802. január 16. Würzburg |
| Elhunyt | 1861. augusztus 10. (59 évesen) Bad Brückenau |
| Állampolgársága | Bajor Választófejedelemség |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | A porosz felsőház tagja |
| Iskolái |
|
 | |
| Friedrich Julius Stahl aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Julius Stahl témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Julius Stahl (magyarosan Stahl Frigyes Gyula) (Heidingsfeld, ma Würzburg része, 1802. január 16. - Bad Brückenau, 1861. augusztus 10.) német jogtudós, filozófus és államférfi.
Életpályája
Az erlangeni, később a würzburgi, 1840 óta a berlini egyetem tanára. Eleinte a római joggal foglalkozott és első munkája is 1827-ben eben a tárgykörben jelent meg. Később, főleg Schelling befolyására, jogbölcsészettel foglalkozott. 1830 és 1837 között két kötetben közzétette Die Philosophie des Rechts című művét, amelyben a jogot és államot isteni kinyilatkoztatás eredményének tüntette fel és kifejtette, hogy a hatóság parancsai isteni igének hatalmával bírnak, azoknak tehát mindenki feltétlenül engedelmeskedni köteles. Véleménye szerint az államban a tekintélynek, nem pedig a többségnek kell uralkodnia.
Mint politikus, 1848 óta a porosz képviselőház, majd a felsőház tagja, a szélsőjobboldali, konzervatív irányzat vezetője volt. Nagy befolyást gyakorolt IV. Frigyes Vilmosra; a Kreuzzeitungban megjelent tanulmányaiban a reakciós államvezetés következetes szószólója volt.
Főbb művei
- Die Philosophie des Rechts,
- Die Kirchenverfassung nach Lehre und Recht der Protestanten,
- Der christliche Staat,
- Der Protestantismus als politisches Prinzip.
Jegyzetek
- ↑ Hans-Christof Kraus Stahl, Friedrich in: Neue Deutsche Biographie 25, Stadion – Tecklenborg, Berlin, 2013, S. 32 f.
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 254. o. ISBN 963-9257-15-X
- Magyar jogi lexikon
- Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941) 5511. old.