Ma a Futball-labda-ről szeretnénk beszélni, és arról, hogy milyen hatással volt a társadalomra az elmúlt években. A Futball-labda sokak érdeklődésének témája lett, mivel hatása a technológiától a divatig különböző területekre terjedt ki. Ebben a cikkben a Futball-labda-hez kapcsolódó néhány kulcsfontosságú szempontot fogunk megvizsgálni, beleértve a történetét, az idők folyamán történő fejlődését és a mai relevanciáját. Ezenkívül elemezzük, hogy a Futball-labda hogyan érintette a különböző ágazatokat, és hogyan váltott ki vitákat a modern társadalomban betöltött fontosságáról. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Futball-labda-ről és annak a mai világra gyakorolt hatásáról!
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint reklámízű megfogalmazások találhatók (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A futball-labda a labdarúgásban rendszeresített labda, sporteszköz. Az 5-ös méretű labda normál felnőtt méret. Kerülete: 68-70 cm. Súlya: 410-450 gramm. A labda fejlődése során a gömb külső burkolatát alkotó szegmensek száma konstrukciónként változott. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség hivatalos elvárása, hogy a labda 32, 5, 4, 3 méretű panelt tartalmazzon (20 hatszög és 12 ötszög). A labda mérete 68,5-69,5 cm, az ilyen labda súlyát 420-445 gramm közé teszik. 20 ° C hőmérsékleten a visszapattanás: 120–150 cm. A legtöbb futball-labda műanyagból, poliuretánból vagy polivinilkloridból készül. Kopásálló, rugalmas, valamint a víznek és a hidegnek ellenálló, szintetikus anyagokkal kombinált erős és rugalmas anyagból, amely a modern futball labdától elvárt tulajdonságokkal rendelkezik. Csak azok a labdák kapják meg a rangos FIFA minőségi címkéket, amelyek teljesítették a szigorú tesztelési eljárást.
A FIFA csak olyan labdákat enged a világ legnagyobb sporteseményére, amelyeket „gyermekmunkamentes” gyárakban készítettek. Szigorú követelményeket ír elő a FIFA a labda gömbölyűségével kapcsolatban is, hogy a minősített labda minden körülmények között megtartsa a tökéletes gömb formáját. A gömbképességet FIFA szabályok határozzák meg, amelynek a mérésére a koordináta-mérőgép (CMM) szolgál. A különböző gyártók által, a labdák szelvényeinek ragasztása és a felületén kialakított mintázatok módosulásai jelentősen megváltoztathatják a repülő futball-labdák stabilitását és pályáját.
A történelem során többféle labdát alkalmaztak szórakozásra, hasznos időtöltésre, színpadi és játszótéri bemutatókra. Eleinte megkülönböztettek női és férfi labdákat, illetve az egyes labdajátékokhoz kapcsolódó sportszereket. A labda anyaga, felhasználási módja is igen változatos fejlődésen ment át. A klasszikus futball-labda kialakulásához az 1848-ban írásba foglalt Cambridge-i Szabályok vezettek, amikor a sportág elvált a rögbitől és megalakult az egyetemi láblabda klub (University Foot Ball Club). Az 1863-ban lefektetett labdarúgó-szövetségi szabályok lefektetése után a labdarúgás önálló útra tért és részletesen kidolgozták a labdarúgás modern rendszerét. Több évtizednek kellett azért eltelnie ahhoz, hogy a FIFA kezdeményezze a nemzetközi mérkőzéseken az egységes labda alkalmazását.
A futball-labda eleinte úgy nézett ki, mint a mai röplabda vagy vízilabda, azaz hosszúkás szeletekből varrták. A labda nyolc hosszú panelből állt, amelyek a gömb két pólusánál kapcsolódtak egy-egy nyolcszögletű panelnek köszönhetően. Hosszú időn keresztül barna bőrből varrott, a szelepnél fűzővel kötött labdákat használtak.
1962-ben vezették be a labdarúgás történetének egyik legnagyobb találmányát a 20 hexagonból és 12 pentagonból szerkesztett 32 részes labdát, amelyet a források szerint a modern futball-labda atyjának nevezett (Father of the Modern Soccer Ball) Eigil Nielsen hozott létre. A labdát egy síklapokkal határolt testből konstruálta. Egy ilyen testnek minden csúcsánál egy szabályos ötszög és két szabályos hatszög találkozik egymással.
Magyarországon Lévay József és Lénárt Ferenc bőripari szakemberek 1952–1953-ban kezdtek kísérletezni a labdagyártás továbbfejlesztésével és azzal, hogy hogyan lehet ötszögekből és hatszögekből összevarrni. Egy újítás alapján labdabőrt, spaltboxot és bélésbőrt termeltek a bőrgyárban 5—18 dm2-es hulladéknak számító hasítékbőrökből. Az így kikészített bőrök nagy részéből futball- és kézilabdát készítettek. Ezenfelül a bőrszeletek alábélelése is az újításhoz tartozott. A több szeletből összevarrt labda így kerekebb lett, az alábélelésnek köszönhetően pedig a marhabőr, ha beitta a vizet, nem deformálódott olyan mértékben, mint korábban. Az öt, illetve hatszögekből álló felület kialakítását 1960-ban újításként fogadták el. Így azt a módszert is, hogy miként lehet ezeket az elemeket megfelelően összeilleszteni. A simontornyai bőrgyárból látták el ilyen új mintázatú, kézzel varrott bőrlabdákkal az egész világot, eleinte bőr, majd műbőr labdával. Az nem ismert, hogy a magyar labdáknak köze van az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságon bemutatott Adidas Telstar Elast márkanevű futball-labda kifejlesztésében.
A Telstar volt az első világbajnokságon használt futball-labda, amelynek a létrehozó a csonkított ikozaéder formát használták a sportszer tervezésénél, amelyet 12 fekete ötszögletű és 20 fehér hatszögletű bőrből készült panelből szerkesztettek. A Telstar 18 nevet viselte a 2018-as labdarúgó-világbajnokság labdája, amely az 1970-es világbajnokság meccslabdájának modernizált verziója volt.
A nemzetközi mérkőzéseken használt futball-labdáknak minőségi szempontból a FIFA előírásainak kell megfelelniük. Az 1970-es mexikói világbajnokságon használtak először központilag biztosított hivatalos futball-labdákat.
A labdatesztet végző szakemberek a tesztelés, ellenőrzés legmegbízhatóbb módjait választják. Első körben laboratóriumi tesztelésen kell megfelelni a labdának. A vizsgálatok egy részét robotra bízzák. A tesztelő robot képes arra, hogy teljesen egyforma rúgásokat adjon a labdának. Ezáltal érhető el, hogy ezek a rúgások ugyanolyan sebességgel, ugyanolyan erővel, ugyanabban a szögben, egymás után a szükséges számban megismételve segítsék a minél tökéletesebb értékelést.
Ezután profi játékosokkal valós környezetben (pályán) is tesztelik.
elengedhetetlen, szükséges, hogy a kerület bárhol mérve ugyanakkora legyen. Referenciaérték: 68,5–69,5 cm.
A "FIFA által jóváhagyott" mérkőzéslabdák magas árkategóriába tartoznak. A világmárkák (ADIDAS, NIKE, PUMA stb.) egy-egy eseményre (VB, EB, BL, Afrika-kupa stb.) mindig kifejlesztenek egy csúcskategóriás labdát, amelyhez általában tartozik egy alacsonyabb árkategóriás edzéslabda is.
Az első világbajnokságokon használt labdák színe kötelezően barna volt (az elkészítés technológiai folyamata akkor még nem tette lehetővé más színű labdák előállítását), a száját fűzővel kötötték meg. Az alkalmazott labdákat a világbajnoki tornát rendező ország kézműipara biztosította.
1951 óta már hivatalosan is használtak fehér színű labdákat, de a barna labda még vagy húsz évig használatban maradt, csak már nem volt szája, hanem a levegőnyílását egy önzáró tömőcsonk biztosította.
Mexikóban rendezték a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit, ahol a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) először alkalmazott központilag biztosított labdákat. Amikor a FIFA első alkalommal megbízta az Adidas-t azzal, hogy készítse el a világbajnokság hivatalos meccslabdáját, a vállalat máris a világ vezető futballmárkájává vált.
Mint minden más labda abban az időben, az Adidas Telstar is teljesen bőrből készült; viszont 32 panelből álló kialakítása egyedi volt. A labdát kézzel varrták 12 fekete, ötszög alakú és 20 fehér, hatszög alakú panelből; így az Adidas elkészítette kora legkerekebb labdáját.
A Telstar forradalmi tervezése futballtörténelmet írt: ez volt a világ első fehér labdája, melyet fekete ötszögek díszítettek. A Telstar forradalmi tervezése (a Telstar az 1962-ben Föld körüli pályára állított, nagyjából gömb alakú amerikai távközlési műhold volt) sokkal láthatóbbá tette a labdát fekete-fehér televízión nézve. A mai napig az Adidas Telstar a futball-labdák archetípusa maradt.
Németország bonyolította le a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokság találkozóit, ahol két Adidas meccslabdát használtak. A Telstar ismét feltűnt, de az arany helyett fekete márkajelzéssel. Továbbá az Adidas a Telstar sikerén felbuzdulva bemutatta a teljesen fehér színben készült Adidas Chilet (miután 1962-ben Chilében egy teljesen fehér labdával játszottak a csapatok). A Telstar és a Chile ugyanazokból az anyagokból és ugyanolyan technikával készült, mint a négy évvel korábban használt labda.
Argentína bonyolította le a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Ezen a tornán a futball-dizájn egy újabb forradalmat élt át, melyet az Adidas a Tango bemutatásával indított útjára. Az Adidas ismét olyat alkotott, amit a futball-dizájn klasszikusai között tartunk számon. A labda ötszögletű és hatszögletű panelekből állt, valódi bőrből is készült. A panelek mintázata úgy állt össze, hogy optikailag 12 egyforma kör illúzióját keltették. A következő öt FIFA futball-világbajnokságon használt meccslabdák tervezése az Adidas Tango tervei alapján történt. A Tango még jobban reagált az időjárási viszonyokra, inspirációját pedig Argentína szenvedélyességéből, érzelemvilágából és eleganciájából merítette.
Spanyolországban rendezték a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Az eredeti, 1978-ban készült Tango-dizájnon csak keveset változtattak 1982-ben. A Tango España mégis rendelkezett egy jelentős technológiai újítással. A Tango España alapanyaga még mindig bőr volt, de már vízálló, és megerősített varrással készült. Ez hathatósan csökkentette a labda vízfelszívó tulajdonságát, így minimalizálta a nedves időben tapasztalható súlynövekedést.
Mexikóban rendezték a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot. A tornára készült meccslabda forradalmasította a futballt és a labdakészítési technikát.
Az Adidas Azteca volt a világbajnokság történetének első szintetikus anyagból készült meccslabdája. A szintetikus anyagból készült labda jóval tartósabb és ellenállóbb volt a vízzel szemben, mint elődei. Az Adidas Azteca sosem látott teljesítményt nyújtott kemény talajon, magaslati terepen és vízzel érintkezve is, így óriási lépést jelentett a játék fejlődésében. Elegáns és kifinomult díszítése a vendéglátó nemzet ősi, azték építészetéből és falfestményeiből merített ihletet.
Olaszországban rendezték a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. A modern labdák valójában egy unciával (28,35 grammal) többet nyomtak, mint a háború előtti futball-labdák. Az Adidas Etrusco Unico szintén szintetikus anyagból készült; ez volt az első meccslabda, amelynek belsejében egy réteg poliuretán hab volt található, ami tökéletesen vízállóvá, energikussá és gyorssá tette az Etrusco Unicot. A név és a tekervényes dizájn Olaszország ősi történelméből és az etruszk képzőművészetből nyert inspirációt. Három etruszk oroszlánfej díszíti a labdát alkotó 20 Tango háromszög mindegyikét.
Az Amerikai Egyesült Államokban rendezték a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságot. Az Adidas bemutatta az első olyan meccslabdát, amelyben high-tech színvonalat képviselő, az energiahasznosítást maximálisan elősegítő polietilén habréteget helyeztek el. A polietilén réteg miatt a Questra rúgáskor puhábbnak tűnt (így irányíthatóbbá vált), és az elrúgás pillanatában is gyorsabb volt. Az űrtechnika és a nagysebességű rakéták inspirálták a tervezőket, továbbá az amerikai sztárok iránti rajongás. A Questra új mércét állított fel a labdák megjelenését tekintve is.
Franciaországban rendezték a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságot. Az Adidas Tricolore volt a legelső többszínű meccslabda. A francia zászló, a nemzeti színek (a trikolór) és a kakasmotívum, a francia nemzet és futballszövetség hagyományos szimbóluma ihlette a labda nevét és dizájnját.
Az Adidas Tricolore egy továbbfejlesztett szintetikus hab felhasználásával készült. Ez egy tömör szerkezetű anyag, amely gázzal töltött, egyenként lezárt, nagy ellenálló képességű mikrocellákból áll. A szintetikus hab tovább növelte a labda tartósságát, energiahasznosító képességét és rugalmasságát.
Dél-Korea és Japán közösen rendezte a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. Az Adidas Fevernova volt az első, világbajnokságon használt labda 1978 óta, amely szakított a Tango hagyományos dizájnjával. Színes, újszerű megjelenése az ázsiai kultúrából merített ihletet. A Fevernova egy olyan továbbfejlesztett szintetikus hab felhasználásával készült, amely kiemelkedővé tette a labda teljesítményét; továbbá egy háromrétegű hurkolt váz került a labda belsejébe, hogy a labda röppályája pontosabb és kiszámíthatóbb legyen.
Németországban rendezték a XVIII., a 2006-os labdarúgó-világbajnokság találkozóit. Az erre a sporteseményre készült meccslabda ismét forradalmi az újító tervezését és teljesítményét tekintve.
Az új Adidas meccslabdát 2005. december 9-én mutatták be hivatalosan a világbajnokság lipcsei csoportsorsolásának alkalmával. 2005. december 10-től világszerte forgalomba hozták az új Adidas meccslabdát.
Ausztria és Svájc közösen rendezte a XIII., a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság (EB) döntő tornáját. Az EB hivatalos labdájának (EuroPass) 2009-es változata. Forradalmian új játékfelület a nagyobb labdasebesség elérésének érdekében. Az egyedülálló panelszerkezet megakadályozza a labda deformálódását. Maximális lövéspontosság és labdakontroll jellemzi. 100%-ban vízálló.
Dél-Afrika rendezte a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokság küzdelmeit, ahol új fejlesztésű labdával játszották a találkozókat. A FIFA jóváhagyta hivatalos labdának a Jabulani nevet viselő játékszert. Az Adidas Jabulani neve a zulu nyelvben azt jelenti: ünnepelni. S hogy miért? Tulajdonképp a futballszurkolók szenvedélyes ünneplése ihlette az elnevezést. A labdát a mágikus 11-es szám övezi: 11 színű, ami utal a csapatokat alkotó játékosok számára, Dél-Afrika 11 hivatalos nyelvére és az ország 11 megyéjére. Az Adidas Jabulani minden idők leggömbölyűbb labdája – gyártói azt ígérték, bármilyen időjárási körülmények között tökéletesen stabil marad. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy a Jabulani repülése nem elég stabil, visszapattanása kiszámíthatatlan. A nyolc domború, varrások nélkül összeerősített elemből álló labdát a FIFA rendelte az Adidastól.
A 2014. évi világbajnokság labdáját, a Brazucát másfél évig tesztelték. Az új 437 grammos játékszer legnagyobb újdonsága a hatpaneles felépítés. Nevét egy egymillió futballrajongót megmozgató szavazás után kapta, tulajdonképpen szlengszó, jelentése „brazil”, ami a dél-amerikai ország lakóinak közismerten könnyed életformájára is utal.
A csoportkörben az eredeti Adidas Telstar mintájára elkészített labdát használták. Az egyenes kieséses szakaszban is egy hasonló labda került felhasználásra, csak különböző színekkel. Az utóbbi a Mecsta nevet viselte, ami orosz jelentése Álom.
Az Adidas er-Rihla és el-Hilm labdákat a 2022-es világbajnokságon használták, a két szó jelentése arabul Az Utazás és Az Álom. Az első labdát az elődöntőkig használták, ekkor vette át helyét az el-Hilm. A labdák fő célja a fenntarthatóság volt, így víz alapú festékekkel voltak elkészítve. Mindegyik labda tartalmazott egy érzékelőt, ami segítette a videóbíró munkáját a torna során. A FIFA a torna előtt a SpaceX Falcon 9 rakétáján az űrbe küldte a labdák egyikét.