Főhajó
A mai világban a Főhajó olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Főhajó sokak figyelmét felkeltette, és tanulmányozás, vita és elmélkedés témája lett. Ebben a cikkben a Főhajó-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Elemezzük a hatását különböző területeken, valamint az általa generált jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Főhajó olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemli, hogy különböző nézőpontokból elemezzük, hogy megértsük valódi hatókörét a mai társadalomban.
A főhajó vagy középhajó a bazilikális elrendezés legmagasabb tere, a hosszház legfontosabb része. A főhajó a homlokzat és a kereszthajó vagy kórus között helyezkedik el. Szélesebb, mint az oldalához kapcsolódó mellékhajók, illetve oldalhajók. A bazilikában a főhajó ablakokkal rendelkezik. A csarnoktemplom fő- és mellékhajói egyenlő magasságúak, így természetesen a főhajónak nem is lehetnek ablakai. A pszeudobazilika főhajója a mellékhajónál magasabb, de ablaktalan.
Az egyszerű kis templomok egyhajósak. A főhajó a mellékhajókkal alkotja a hosszházat. A főhajó a hívek helye a hagyományos templomokban. Rendszerint padokkal látják el.
Források
- Építészeti szakszótár, szerk. Zádor Anna, Bp, Corvina Könyvkiadó, 1984.
- Cs. Tompos Erzsébet, Zádor Mihály, Sódor Alajos: Az építészet története. Középkor. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 2966 4, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 2967 2
Külső hivatkozások
