Antependium
A mai cikkben megvizsgáljuk, hogy a Antependium milyen hatással volt életünkre. Akár a populáris kultúrára gyakorolt befolyása, akár a tudományos területen betöltött relevanciája, akár a történelemben betöltött jelentősége révén, a Antependium kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban. A szövegben a Antependium-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a jelenkori fejlődéséig, annak érdekében, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen túlmenően a Antependium-ről alkotott különböző nézőpontokba és véleményekbe is belemélyedünk, változatos és gazdagító nézőpontokból elemezve annak relevanciáját. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson a Antependium valóságunkra gyakorolt hatásán keresztül!
Az antependium (antependile, pallium, vestis altaris; latin: „előfüggöny”) az oltár törzsét takaró lepel („oltárelő”), amit a menza szélén rögzítenek.
Története
Keleten a 4., nyugaton a 8. század óta használatos. Kezdetben az oltár mind a négy, de legalább három oldalát fedte, a 9. századtól csak a hívek felé néző oldalt. A katolikus egyházban használata 1570–1969 között kötelező volt, és színének egyeznie kellett a nap liturgikus színével.
Anyaga, díszítményei
Anyaga vászon vagy selyem, ritkán fém vagy bőr. A szövetből készült antependiumot többnyire hímzéssel díszítik, de előfordul, hogy festik, és van gobelin is. A 18. századból festett, préselt és aranyozott bőr antependiumokat is ismerünk. A 8. századtól készítenek fém antependiumokat aranyból és ezüstből, illetve aranyozott és ezüstözött rézből.
Az antependium díszítő elemei Krisztus életének jelenetei vagy keresztény jelképek. A legrégibb, 14. századi magyar antependiumot az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik. A Magyar Nemzeti Múzeumban 17. századi úrihímzéses antependiumok vannak.
