Manapság a Gáll István téma a közönség széles köre számára nagyon fontos és érdekes. Legyen szó személyről, eseményről, trendről vagy történelmi eseményről, a Gáll István minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Ez a cikk részletesen feltárja a Gáll István jelentőségét és hatását a mai társadalomban, kiemelve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásait. A Gáll István eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig jelentős nyomot hagyott a kortárs világban, és ez a cikk mélyrehatóan elemezni kívánja relevanciáját.
Gáll István | |
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
Élete | |
Született | 1931. december 28. Budapest |
Elhunyt | 1982. október 20. (50 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regények, elbeszélések |
Első műve | Garabonciás diák (elbeszélő költemények, verses mesék, 1954) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1978) |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1967, 1976) SZOT-díj (1969) Kossuth-díj (1978) |
Gáll István aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáll István témájú médiaállományokat. |
Gáll István (Budapest, 1931. december 28. – Budapest, 1982. október 20.) Kossuth-díjas magyar író.
Középiskolai tanulmányait több helyen végezte, fél évig a pécsi ciszterci gimnáziumban tanult, végül 1949-ben érettségizett. 1951-ben a határőrséghez hívták be katonának. Előbb Sopronban, majd a déli határon volt aknaszedő. Ott szerzett betegségét (Bechterew-kór) hordozta életén keresztül. 1954-ben szerelt le, majd a Szabad Hazánkért című katonalaphoz került. Közben 3 évet tanult az ELTE-n magyar-történelem szakon. 1958-tól a Magyar Rádió dramaturgja volt. 1963-1965 között Tatabányán élt írói ösztöndíjjal. 1968-tól rajzfilmdramaturg, 1971-től haláláig az Új Írás munkatársa volt.
Első elbeszélésköteteiben munkásfiatalokról és fiatal értelmiségiekről írt, elsősorban morális kérdések foglalkoztatták. Regényeiben a Rákosi-féle diktatúra korának eseményeit és atmoszféráját jelenítette meg drámai erővel, lélektani érzékkel. A ménesgazda (1976) című regénye emberi magatartásokat mér össze, elítéli a politikai erőszakot, a türelem és a humanizmus mellett tesz hitet. Több írásából film is készült.