Ma a G. Dénes György olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Az emberek alig várják, hogy többet megtudjanak erről a témáról, akár mai relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt. Különböző területekről a G. Dénes György megközelítése és elemzése különböző nézőpontokból történik, többdimenziós látásmódot kínálva, amely gazdagítja a téma megértését. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a G. Dénes György különböző aspektusait, és olyan mélyreható áttekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse e téma fontosságát és hatókörét ma.
Gém Dénes György | |
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt | |
Született | Guttman Dénes György 1915. június 10. Budapest |
Elhunyt | 2001. február 26. (85 évesen) Budapest |
Művészneve | G. Dénes György |
Beceneve | Zsüti |
Álneve | G. Dénes György |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Sátori Antónia (h. ?–2001) |
Gyermekei | 1. Gém György (1949–) 2. Gém Zoltán vízilabdázó, musicalszerző |
Foglalkozása | dalszövegíró, zeneszerző |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (D-19-4) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gém Dénes György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
G. Dénes György (születési neve: Guttman Dénes György, magyarosított neve: Gém Dénes György, becenevén Zsüti; Budapest, 1915. június 10. – Budapest, 2001. február 26.) Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző. A nevében a „G” a családnevére utal.
Eredetileg „Guti”-nak becézték, de Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította, így ragadt rá közismert beceneve. Szerzői kódja az ISWC adatbázisában: 00143105517
Budapesten, a Terézvárosban született Guttman Béla (1882–1940) nagykereskedő és Knöpfler Aranka (1891–1951) gyermekeként. Apai nagyszülei Guttman Jakab és Bien Janka (1856–1937), anyai nagyszülei Knöpfler Ignác Ozer kereskedősegéd és Weiss Terézia (Rézi) voltak. A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). Húszéves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét.
A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.
Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt.
Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin’ whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak, majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony. A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel.
A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte. Nyolcvanéves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag.