Budapest XIV. kerülete

	Budapest XIV. kerülete
	A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
; Budapest XIV. kerülete címere	; Budapest XIV. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Zugló,; Rákosváros 1935–1949 között
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Alsórákos; Herminamező; Istvánmező (egy része); Kiszugló; Nagyzugló; Rákosfalva; Törökőr; Városliget;
Irányítószám	1141-1149
Testvérvárosok	Lista Steglitz-Zehlendorf (2008–); Csíkszereda; Alsórákos (2000. április – ); Racibórz; Csolpon-Ata; Opava;
Polgármester	Horváth Csaba (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)
	Népesség
Teljes népesség	117 155 fő (2023. jan. 1.)
Rangsorban	3.
Népsűrűség	6886 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	18,13 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest XIV. kerülete Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
	é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″
	Budapest XIV. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.

„Zugló” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Zugló (egyértelműsítő lap).

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

Nevének eredete

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése

A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km² területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.

Városrészei

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	800	—
1880	3 662	15,21%
1890	14 679	13,88%
1900	21 590	3,86%
1910	36 220	5,17%
1920	45 387	2,26%
1930	67 309	3,94%
1941	91 554	2,80%
1949	92 125	0,08%
1960	115 566	2,06%
1970	143 534	2,17%
1980	168 020	1,58%
1990	143 501	−1,58%
2001	123 510	−1,36%
2011	127 010	0,28%
2022	118 705	−0,61%

A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség
		fő
Általános iskolát nem végezte el	8094
Általános iskola	12530
Szakmunkás	9123
Érettségi	37293
Diploma	45262
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.

Jövőbeli tervezett fejlesztések

Tömegközlekedés

Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.
Évek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.
Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.
A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történető meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.

Politika

A kerület vezetői

Polgármesterek 1950 előtt

1935–1938: dr Schmaderer Oszkár
1942–1944: dr Boros Pál
1944–1945: dr Hanzely József
1945–1946: Horváth Pál
1946–1948: Karczag Géza
1948–1949: Hajós György
1949–1950: Nagy József

Tanácselnökök 1950-1990 között

1950–1961: Varga Gyula
1961–1963: Horváth Géza
1963–1969: Paulov Iván
1969–1980: Szávó Béla
1980–1988: dr Holl József
1988–1990: Pelyva György

Polgármesterek a rendszerváltás óta

1990–1994: Dr. Kardos Zsuzsanna (SZDSZ)
1994–1998: Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna (SZDSZ)
1998–2002: Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna (SZDSZ–MSZP)
2002–2006: Rátonyi Gábor (Fidesz–MDF–MKDSZ)
2006–2010: Weinek Leonárd (SZDSZ–MSZP)
2010–2014: Papcsák Ferenc (Fidesz–KDNP)
2014–2019: Karácsony Gergely (Együtt–PM)
2019–: Horváth Csaba (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP)

A rendszerváltás után először Kutalikné Kardos Zsuzsanna (SZDSZ) lett a polgármester, aki három cikluson és tizenkét éven át vezette Zuglót. Őt 2002-ben a fideszes Rátonyi Gábor váltotta, aki rendszerváltozás óta az első jobboldali és egyben az első férfi kerületvezető volt. 2006-ban az SZDSZ-es Weinek Leonárd, 2010-ben pedig a fideszes Papcsák Ferenc lett a polgármester. Őt 2014-ben az Együtt–PM-es Karácsony Gergely váltotta, aki 2019-ben már a főpolgármesteri székért indult. 2019-ben az MSZP-s Horváth Csaba lett Zugló polgármestere, aki 2002–2006 között a budai II. kerületet is vezette.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Horváth Csaba	Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP	24 873	50,33%
Rozgonyi Zoltán	Fidesz-KDNP	18 302	37,03%
Várnai László	Független	5177	10,48%
Czeglédi János	Mi Hazánk	884	1,79%
Koch János	Munkáspárt	186	0,38%
Összesen		49 422	100%

A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után

	Mandátumok	Képviselő-testület
Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP	15	P
Fidesz–KDNP	5
MKKP	1
Civil Zugló Egyesület	1

Országgyűlési képviselők

1990 és 2011 között a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 21. és 22. számú választókerületekhez.

Régi Budapest 21. számú választókerület

Magyar Bálint (SZDSZ) (1990–1994)
Baráth Etele (MSZP) (1994–1998)
Őry Csaba (Fidesz) (1998–2002)
Baráth Etele (MSZP) (2002–2010)
Papcsák Ferenc (Fidesz) (2010–2014)

Régi Budapest 22. számú választókerület

Pető Iván (SZDSZ) (1990–1994)
Pécsi Ildikó (MSZP) (1994–1998)
Csiha Judit (MSZP) (1998–2010)
Kulcsár József Ferenc (Fidesz) (2010–2014)

2011-től szintén két választókerülethez tartozik, a Budapest 8. és 13. számú választókerületekhez.

Budapesti 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület:

Tóth Csaba (MSZP, 2014–2022)
Hadházy Ákos (független, 2022–)

Budapesti 13. sz. országgyűlési egyéni választókerület:

Szatmáry Kristóf (Fidesz, 2014–2022)
Vajda Zoltán (MSZP, 2022–)

Fontosabb közterületek

Utak

Terek

Bosnyák tér
Egressy tér
Hősök tere
Kassai tér
Limanova tér
Örs vezér tere (északi oldala)
Ötvenhatosok tere
Rózsavölgyi tér
Újvidék tér
Wass Albert tér

Jelentős, és fontos épületek

Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás

Fővárosi Állat- És Növénykert
Fővárosi Nagycirkusz
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
A Városligeti Vajdahunyad vára ad helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak.
Közlekedési Múzeum
Magyar Állami Földtani Intézet (tervezte Lechner Ödön)
Magyar Vasúttörténeti Park

Sportlétesítmények

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) (1953–2016)
Puskás Aréna (2019–)
Millenáris Sporttelep (régi nevén Székesfővárosi Millenáris Sporttelep)
Kisstadion
Gyakorló Jégcsarnok (gyakran csak Jégcsarnok)
Nemzeti Sportcsarnok
BOK Sportcsarnok

Egyéb létesítmények a kerületben:

Papp László Budapest Sportaréna
Városligeti Műjégpálya
BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
Postás Sport Egyesület (Róna utca)
Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
Kövér Lajos utcai Sporttelep
A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.
Budapest Sportcsarnok (1982–1999)

Művelődési házak

Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ
Petőfi Csarnok (Elbontották 2017-ben)
Lipták Villa (egykor Zeg-Zug Zuglói Gyermekház) Pákozdi Antal Úttörőház
Cserepesház Vezér u 28/b
Civil ház, Csertő park 12.
Liget Galéria
Zuglói Ifjúsági Centrum, Uzsoki utca 57. (a Szabó Ervin könyvtár emelete)
- Az utolsó 5 egyesült 2012-ben Zuglói Cserepes Non-Profit Kulturális Közhasznú Kft. néven.

Kórházak

Bethesda Gyermekkórház
Uzsoki Utcai Kórház
Mazsihisz Szeretetkórház

Könyvtárak

Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Csertő Park 10. (A Rákosfalva park 1-3.-ból ideiglenesen átköltözött)
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok

Egyházi épületek, templomok

Zoborhegy téri Regnum Marianum Magyarok Nagyasszonya templom és közösségi ház (1141 Budapest,

Zoborhegy tér 18.)

Herminamezői Kassai téri Szentlélek templom
Rákosfalvi Szent István király templom
Zuglói Bosnyák téri Páduai Szent Antal templom
Budapest-Zuglói Egyházközség temploma (Református egyház)
Hermina-kápolna
Hermina úti rendház Ferences Mária Missziós nővérek temploma (fehér apácák temploma) (Hermina út 19.)
Rózsafüzér Királynéja Plébániatemplom (Thököly út)
Városligeti Vajdahunyad vár Szent László Jáki kápolna
Budapest-Baross téri Református Egyházközség temploma
Zuglói Evangélikus Egyházközség temploma
Thököly úti zsinagóga
Amerikai úti zsinagóga (a Mazsihisz Szeretetkórházában)

Oktatási intézmények

Felsőfokú oktatási intézmények

BGF Pénzügyi és Számviteli Kar
Budapesti Metropolitan Egyetem
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Mantra Alternatív Természettudományi Szabadegyetem
SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Kodolányi János Egyetem Médiacentrum (Itt Kommunikáció és Médiatudomány szakos hallgatók televíziózás gyakorlati tudnivalókat sajátíthatnak el.)
Magyar Táncművészeti Egyetem

Középfokú oktatási intézmények

Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola (székhely) 1141 Álmos vezér tér 9.
Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 1146 Dózsa György út 25-27.
Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Várna u. 21/b.
Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Egressy út 71.
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1146 Cházár András utca 10.
Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola 1143 Gizella út 42-44.
Horvát Tanítási Nyelvű Gimnázium 1144 Kántorné sétány 1-3.
Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Technikum és Szakképző Iskola 1149 Egressy út 36.
Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 1144 Kerepesi út 124.
BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma 1146 Thököly út 48-54.
Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola 1145 Laky Adolf utca 38-40.
Sylvester János Protestáns Gimnázium 1149 Pillangó park 3-5.
Szent István Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 15.
Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1145 Columbus u. 11.
Teleki Blanka Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 37.
Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet 1149 Mogyoródi út 56-60.
Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző 1149 Várna u. 23.

Általános iskolák

Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
Csanádi Árpád Általános Iskola
Heltai Gáspár Általános Iskola
Herman Ottó Általános Iskola
Horvát Óvoda, Általános Iskola
Hunyadi János Általános Iskola
Jókai Mór Általános Iskola
József Attila Általános Iskola
Kaffka Margit Általános Iskola
Liszt Ferenc Általános Iskola
Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
Móra Ferenc Általános Iskola
Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Németh Imre Általános Iskola
Ovisuli Budapest
Széchenyi István Általános Iskola
Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.
Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Óvodák

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.
Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.
Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.
Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.
Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.
Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények

Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona
Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)

Lebontott, lerombolt épületek, építmények

A Városligetben állt egykoron a Regnum Marianum templom, melyet 1951-ben leromboltak. Helyén a Tanácsköztársaság emlékműve állt. 2000. november 5. óta egy fakereszt emlékeztet a pusztításra.

Eltűnt uszodák

ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák

Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
Emergé-pálya a Dózsa György úton
Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
Nova-pálya
Postás pálya (régi lóversenytér)
Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)

Média

Újság: Zuglói Lapok (71 000 példány)
Televízió: Zugló TV

Zugló díszpolgárai

Bővebben: Budapest XIV. kerülete díszpolgárainak listája

Híres zuglóiak

Alpár Gitta operaénekes • (1930-as évek) • Uzsoki utca 34/a.
Asboth Oszkár aviatikus • (1920-as évek) • Gyarmat utca 7/c.
Babits Mihály költő, író, műfordító • (1901–1905) • Dózsa György út 11.
Bächer Mihály zongoraművész és Bächer Iván, író, újságíró • (1971–1986) • Ajtósi Dürer sor 5.
Bajor Gizi színész • (1926–1929) • Ida utca 2. • (1929–1932) • Stefánia út 71. (akkor 39.)
Bán Frigyes filmrendező • Róna utca 171.
Bánhidy Antal repülőgép-tervező • Amerikai út 44.
Deák Ferenc államférfi, politikus • (1875) • Ajtósi Dürer sor 19-21.
Fejtő Ferenc történész, kritikus, író • (1933–34) • Limanova tér 1.
G. Dénes György költő, dalszövegíró, zeneszerző • Columbus utca 64.
Gyurkovics Tibor költő, író, pszichológus • Rákosfalva
Hajnal Anna költő • Stefánia út 61.
Hamvas Béla író, filozófus • (1945–1968†) • Erzsébet királyné útja 11.
Huszárik Zoltán filmrendező • Columbus utca 38.
Illés György operatőr • (1914–2006) • Róna utca 171.
József Attila költő • (1933–1936) • Korong utca 6.
Karinthy Frigyes író, költő, műfordító • Thököly út 95.
Kemény Gábor pedagógus • (1934–1948†) • Erzsébet királyné útja 11.
Keresztes Ildikó énekesnő, színésznő
Keszi Imre író • Stefánia út 61.
Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész • a mai Laky Adolf utcában volt nyaralója
László Fülöp festőművész • Zichy Géza utca 10.
Latabár Kálmán színész • (1902-1970) • Dózsa György út 17.
Müller Péter író
Nagy László költő, műfordító és Szécsi Margit költő • (1960-1967) • Angol utca 16. (akkor Derkai utca)
Puskás Ferenc labdarúgó, az Aranycsapat kapitánya, A Nemzet Sportolója • (1954–1956) • Columbus utca 57/a.
Rákosi Mátyás kommunista politikus • (1945–1949) • Szabó József utca 25. (egy elkobzott villában)
Sarkadi Imre író • (1949–1961†) • Thököly út 85.
Simon Géza Gábor zene- és hanglemeztörténész • (1950-1958) • Utász utca 4; (1958-2000) • Kalapács utca 14.
Szép Ernő költő, író, újságíró • Thököly út 85.
Takács József labdarúgó • Czobor utca 107.
Talmácsi Gábor (motorversenyző) 2007-es világbajnok, kétszer elnyerte az év zuglói polgára díjat. • Szugló utca
Tisza István, (1861–1918†) miniszterelnök • Hermina út 45
Tornai Gyula festőművész • Jávor utca 5/b
Tóth Árpád költő, műfordító • (1912–1915) • Dózsa György út 11.
Törzs Jenő színész • Stefánia út 71.
Zelk Zoltán költő • 20 éven át • Balázs utca 24., majd Columbus utca 54/b.
Zenthe Ferenc színész • (1970-es évek) • Amerikai út 59.