Gargano-hegység

Ma a Gargano-hegység-et ünnepeljük, egy dátum/ok, amely arra hív bennünket, hogy elgondolkodjunk a Gargano-hegység életünkben betöltött fontosságán. A Gargano-hegység olyan téma, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gargano-hegység-et, elemezve mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Gargano-hegység a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig, a jelenlegi kultúrára és társadalomra gyakorolt ​​hatásán keresztül olyan téma, amely továbbra is sok ember kíváncsiságát és érdeklődését felkelti. Csatlakozzon hozzánk a Gargano-hegység körútjára, és fedezzen fel mindent, amit még tudni kell erről a lenyűgöző témáról.

Gargano-hegység
A Gargano-hegység
A Gargano-hegység

Hely Olaszország, Puglia, Foggia megye
Legmagasabb pontMonte Calvo (1055 m)
Típusmészkőhegység
Elhelyezkedése
Gargano-hegység (Puglia)
Gargano-hegység
Gargano-hegység
Pozíció Puglia térképén
é. sz. 41° 43′ 59″, k. h. 15° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 43′ 59″, k. h. 15° 45′ 00″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gargano-hegység témájú médiaállományokat.

A Gargano-hegység (olaszul Monte Gargano) egy mészkőhegység Olaszországban, az azonos nevű félszigeten. A Déli-Appenninekhez geológiailag és morfológiailag hasonló. A félsziget törzsétől elválasztó mélyedés a pliocénben tengerszoros volt. Jura- és krétakori mészkövekből épül fel, legmagasabb kiemelkedése a Monte Calvo (1055 m). A hegység a Gargano Nemzeti Park részét képezi.

Geológiája

A hegység kb. a 12-4 millió évvel ezelőtti időszakban emelkedett ki, a késő miocén és kora pliocén idején. A mezozoikumi mészköveken kialakult karsztfelszínt vörös színű homokos-agyagos rétegek (terrae rossae) borították. Erre a paleokarsztra a pliocénben, a lezajlott tektonikai mozgások következtében kontinentális és édesvízi rétegek rakódtak le. A kora pleisztocén jégkorszakai során kapcsolódott végleg a kontinenshez és ekkor ment végbe egy második karsztosodás, aminek eredményeként kialakult a hegység mai felszíne.

Mivel a kontinenstől egy tengerszoros választotta el a területén endémikus fauna alakult ki, melyet legfőbb képviselőjéről (egy rágcsáló-féle) Mikrotia-faunának neveztek el.

Források