Homok
Ebben a cikkben a történelem során nyomot hagyó Homok lenyűgöző életét fogjuk felfedezni. Szerény kezdeteitől a legkiemelkedőbb eredményeiig Homok befolyásos alakja volt a területén. Pályafutásának részletes elemzésén keresztül felfedezzük a sikere mögött meghúzódó okokat és az őt körülvevő világra gyakorolt hatást. Tapasztalatainak, eredményeinek és kihívásainak alapos áttekintésével reméljük, hogy rávilágítunk a Homok fontosságára és maradandó örökségére.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Homok | |
 | |
| Homoksivatag Marokkóban | |
| Adatok | |
| Képződés típusa | üledékes |
| Képződés helye | extrabazinális |
| Szerkezet | szemcsés |
| Szövet | szemcsés laza |
| Vegyi összetétel | szilikátos |
| Ásványos összetétel | változó |
| Előfordulás | kontinentális, vízi, vulkáni |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homok témájú médiaállományokat. | |
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
A talajmechanikai gyakorlatban szemnagyság szerinti talajmegnevezéskor homoknak nevezzük a 0,063–2 mm közötti szemcseméretű talajt.
Szemcseméret szerint
Van durva szemű és finom szemű homok. Egyike a legfinomabb szemű homoktípusoknak a magyar Alföldön igen fontos szerepet játszó futóhomok.
Anyaga szerint
A homok anyaga igen sokféle lehet, de mivel a kvarc az összetett kőzetek ásványi elegyrészei között a legfontosabb szerepet játssza és legerősebben áll ellen a mállásnak, a törmelékek között a leggyakoribb és így a homoknak is legközönségesebb anyaga a kvarc.
- kvarchomok: ritkán szinte teljesen kvarc-szemekből áll, általában a kvarc mellett van benne 2-20% egyéb ásványi szemcse, nevezetesen csillámföldpát, mész (mész-homok, csillámos homok) szemcséi
- dolomit-homok, glaukonit-homok: glaukonit-szemek keveréke kvarccal
- magnetit-homok: túlnyomóan titán tartalmú magnetit-szemek keverve kvarc-, csillám-, angit-, olivinszemekkel
- arkóza homok: gazdag földpáttartalommal
Szerkezete
A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.
Vulkáni homok
A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből áll és rendszerint csak működő vulkánok közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban. A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik le a szomszédos területre. A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.
Földtörténeti előfordulása
A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű; ritkán azonban régebb korú rétegeknek is alkotja anyagát, például a kréta-rendszerbelieknek, sőt a szilurban is fellelhető.
Felhasználása
A kvarchomokot a következő területeken használják:
- betonkészítéshez, kőműves és építési munkákhoz
- polimer padló gyártásához
- útburkolat kialakításához (csúszásgátló hatás)
- műmárvány készítéséhez
- tájrendezéshez
- dekoratív vakolat készítéséhez
- dekoratív elemként akváriumban, terráriumban, állatkertekben és kertépítéshez
- játszótereken homokozókhoz
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |